Kezdőlap » Lexikonok » Ki Kicsoda » Ady Endre

Ady Endre

.

Megdöbbenést és elkeseredettséget okozott a határon túli magyarság soraiban, hogy kudarcba fúlt a határon túliak kettős állampolgárságáról szóló népszavazás 2004. december 5-én. A magyar-magyar viszony sérülékennyé vált. Az esemény mai évfordulóján a Magyarok Házában megemlékezést tartanak .

KőBáNYAI JáNOS A HIáNY TéNYEI

A zsidóság és nemzetiség fogalmának meghatározó, sőt eredendő kapcsolata van a magyar történelemben – csak éppen teljesen ellenkező értelemben, amelynek jegyében újból felbukkant a tömegmédiumokban, mint riogató, noha a mai viszonyokat plasztikusan leképező kísértet.

Lehetséges volna, hogy Ön a túlvilágon naponta kiolvassa a mai jobboldal napi- és hetilapjait? Nyilván, hisz másként honnét tudná, hogy egyre-másra hazaárulóznak

O. Á., kultura@hetivalasz.hu

Hegyi Gyula, 2005. augusztus 16. 00:00

Az Új Nemzedék 1927. április 3-án azzal állt elő, hogy Rákosi Jenő, aki „valamikor a tiszaeszlári pör idején az antiszemita fronton állt, ma írásművészetének teljes erejével a különben gyönge tollakra bízott liberalizmus szószólója”.

„Éljen a háború! Bár nem volt kellemesnek mondható a hang, amely a háborút köszönti a vidámságnak szentelt szilveszteri éjszakán – mintha egy elhagyott sírból üvöltött volna valaki – a szilveszteri publikum emelgette pezsgős poharait.. A háborút nem ismerte ez a nemzedék.” Krúdy Gyula már a halállal küszködve mécsvilágnál (mert kilakoltatással fenyegetett óbudai kis lakásában kikapcsolták az áramot) írta egyik utolsó regényét, a Rezeda Kázmér szép életét.

Június 21-től július 25-ig

Óvatos visszakozás és azonnali, figyelemelterelő ellentámadás gyakori kelléke a politikai küzdelmeknek. Az előbbire jó példa Orbán utólagos magyarázata a baloldalt illető erdélyi kijelentéseiről, hogy ő csak a baloldali emberek nevében fellépő vezetőkől beszélt. A Fidesz elnöke által elmondottak szó szerinti leiratából kiderült: Orbán elejtett egy célzást a baloldal genetikai meghatározottságára is.

Magyarország egyik leggazdagabb mágnáscsaládjának anyagi alapjait az Aradon született Deutsch Ignác által 1822-ben gründolt terménykereskedő cég teremtette meg, amely – miután a század derekán kisebbik fiát, Bernátot társnak bevette – Deutsch Ig. és Fia néven tett szert országos ismertségre.

Orbán Viktor szombaton Erdélyben, Tusnádfürdőn beszédet tartott, amelyben a többi között kifejtette véleményét a baloldalnak a magyar történelemben játszott, szerinte állandóan nemzetrontó szerepére… példának hozta föl a kommunista zsidó Kun Bélát, Rákosit, ámde Nagy Imrét nem említette név szerint, s Kádárt is kifelejtette a szerfölött önkényes névsorból – talán csak nem azért, mert az illetők keresztény népinemzeti származásúak?

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.

Ady Endre: Korrobori

Irodalom, Ady Endre Ady Endre: Korrobori bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ady Endre kiadatlan cikke, amely most került elő a Nyugat 1917. évi kézirat-mappájából, közlését akkor vele egyetértően cenzúramentes időre halasztottuk.

Ady Endre: Morituri

Irodalom, Ady Endre Ady Endre: Morituri bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Morituri te salutant: új magyar társadalom. Athén vagyunk most. A fórumon élünk valamennyien. A magyar fórumon: Pusztaszeren.

Magyarországon talán még hangsúlyosabban, mint Közép-Kelet-Európa más országaiban a zsidóság és az irodalom kapcsolata a múlt század 80-as 90-es éveitől a kulturális élet eleven problémája volt; a probléma nyílt feltárása máig sem történt meg teljesen. Csak egy tényre utalunk: egyetlen európai nagyvárost sem ismerünk, melyben a zsidóság (s a belőle bőven termő értelmiség) számaránya a századforduló éveiben oly magas lett volna, mint Budapesten (20-22 százalék, szemben pl. az erősen zsidós-nak tartott Béccsel, ahol arányuk nyolc százalék körül mozgott.) De Budapesten nemcsak a zsidók magas származásáról volt szó, hanem pl. Krakkóhoz, Varsóhoz sőt Prágához képest sajátos körülményekről is: a 19. század nagy részét uraló nemesi liberalizmus a hazai zsidóságot és főleg értelmiségét már korán az asszimiláció útjára terelte. Mint ismeretes, Ady az első világháború alatt írt Korrobori c. cikkében (melyet Szabó Dezső és mások is később antiszemita éllel interpretáltak) a problémát egyenesen úgy képzelte megoldani, hogy a polgárság körében gazdaságilag kiemelkedő szerepre jutott, kulturálisan modernizálódni vágyó, zömében gyors asszimilációra beállított zsidóság és a magyarság egy új népben egyesüljön: Hogy a zsidók megcsinálták nekünk Budapestet, s mindazt, ami talán talán? biztosan nincs is, de európaias és távolról mutatós? Segítségünkre jöttek nekünk, akik már nem vagyunk, azok, akik mint nép, szintén nincsenek… gyűlölve-vágyva ropjuk a szerelmi táncot. Itt egymást fojtogatva a szerelemtől vagy új népet produkálunk, vagy pedig utánunk az özönvíz…

ás: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat 1984

HETEK – Országos Közéleti Hetilap | IX. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM | 2005. MÁJUS 20.

Beszélgetés Hegedűs D. Géza színművésszel

A poéták között „akad olyan is, akinek előbb meg kell halnia, hogy nagy költőként megszülethessen” – állította a Komor feltámadás titka című, 1998-as könyvében Tverdota György. Szóban forgó írásában a József Attila-kutató példák sorával bizonyította, hogy az életműnek már József Attila életében is volt ugyan néhány értője (elsősorban a Szép Szó folyóirat köré csoportosult Németh Andor, Fejtő Ferenc és Ignotus Pál, valamint a kommunista Bálint György neve említendő), ám az példa nélküli a magyar irodalomtörténetben, hogy egy alkotót az utókor néhány hét alatt fogadjon be a legnagyobbak közé. Az 1937. december 3-án Balatonszárszón öngyilkossá lett József Attilával kétségkívül ez történt, és nem ez maradt az egyetlen látványos fordulat.