Bibó István Budapesten született 1911. augusztus 7-én. Édesanyja Grane Irén; édesapja Bibó István: etnológus, filozófus, a szegedi Egyetemi Könyvtár igazgatója volt.

Kertész Imre Nobel-díjas író örömmel fogadta és nagy dolognak tartja, hogy Európa nyomasztó öröksége címmel egy kötetben jelentek meg az utóbbi 20 évben írt esszéi a Magvető Kiadó gondozásában, s a könyv a napokban a boltokba került.

A nemzeti és a demokratikus minimum hiányáról

NOL * Népszabadság Online * 2008. május 10.

NOL * NOL-KLubrádió * 2008. január 31.

Az alábbiakban röviden bemutatom, mi történt a Teleki Pál intézetben a háború alatt és után. A levéltári források és a még élő kollégáknál fellelhető memoárok ennél jóval többet nyújtanak. Remélem, közös erővel feldolgozva a hatalmas anyagot, rövidesen feltárhatjuk, miféle atrocitásokat követtek el a a történettudomány ellen a hatalom emberei a Rákosi-korszakban.

Pető Iván szerint van mire szerénynek lenni – “Az intézmény hagyomány nélkül mit sem ér”

Gyurcsány Ferenc beszédében nem csak emlékezett, üzent isFotó: Demecs Zsolt A magyar politika elmúlt 18 éve arról szólt, hogy vajon hiszünk-e a magyar polgárosodásban. Merjük-e feltenni a történelmi tétet a polgárosodás segítésére vagy megrettenve attól, hogy brutálisan magas és kemény történelmi falakon keresztül kell átjutni az autonóm és szabad polgári létformáig, visszafordulunk.

Az egyéni felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, miniszterelnök a második Magyar Köztársaság kikiáltásának 62. évfordulóján a Parlamentben pénteken.

Belpolitikai Napló

Áldja az ég Magyarországot!

A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb kihívása, hogy mit kezdjen egy ország a megszerzett és megkapott szabadságával, ha ez az ország az elmúlt évszázadokban nem lehetett önálló és szabad és nem voltak hosszú demokratikus hagyományai. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta a Köztársaság ünnepe című pénteki budapesti tanácskozáson.

A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb kihívása, hogy mit kezdjen egy ország a megszerzett és megkapott szabadságával, ha ez az ország az elmúlt évszázadokban nem lehetett önálló és szabad és nem voltak hosszú demokratikus hagyományai. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta a Köztársaság ünnepe című pénteki budapesti tanácskozáson.

Az 1946. február 1-jén kikiáltott köztársaság 62. évfordulója alkalmából ma konferenciát rendeznek az Országház Felsőházi termében, a rendezvényen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólal. A konferenciát a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége és a Bibó István Közéleti Társaság szervezi.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is részt vesz és beszédet is mond a “Köztársaság ünnepe” alkalmából rendezett konferencián. A Parlament  Felsőházi termében rendezett összejövetelen az 1946 február elsején kikáltott második magyar köztársaságra emlékeznek.

NOL * Népszabadság Online * 2008. február 1.

Ha valaki nem tudta volna – és vannak még akik jóhiszeműségükben nem tudják -, a közelmúlt hónapok meglepően kendőzetlen megnyilatkozásaiból megtudhatta: elítéltettünk. Elődeinkig visszamenően, utódainkra kiterjedően, hetedíziglen. Az ítélet azokat illeti, akik a világ dolgairól baloldali vagy/és liberálisként vélekednek. Sőt, mindazokat, akiknek világszemléletüket nem az új (egyre inkább régi-új) jobb-szélsőjobb kánonjához igazítják.

Ha valaki nem tudta volna – és vannak még, akik jóhiszeműségükben nem tudják -, a közelmúlt hónapok meglepően kendőzetlen megnyilatkozásaiból megtudhatta: elítéltettünk. Elődeinkig visszamenően, utódainkra kiterjedően, hetedíziglen. Az ítélet azokat illeti, akik a világ dolgairól baloldaliként vagy/és liberálisként vélekednek. Sőt, mindazokat, akiknek világszemléletüket nem az új (egyre inkább régi-új) jobb-szélsőjobb kánonjához igazítják.

Az önbecsapás kényszerei

Az 1867-es kiegyezéssel évszázados magyar politikai törekvések váltak valóra. A Bécs és Budapest közötti megegyezés értelmében helyreállt a történelmi magyar állam egysége. Nemcsak Erdély és az ún. Határőrvidék került a magyar parlament és kormány fennhatósága alá, hanem széles körű autonómiával felruházva Horvátország is. Bár a teljes függetlenséget továbbra sem sikerült kivívni, a magyar politikai elit jelentős része bízott abban, hogy előbb vagy utóbb az is elérhető lesz.

A magyar irodalom visszatért az orosz könyvpiacra, 2003 óta több mint 60 magyar kötet jelent meg oroszul, valamennyi a minőségi irodalom kategóriájába tartozik – mondta el Kiss Ilona, a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ igazgatója.