Álláspont

Dokumentum

Alighanem meglepetés érte azokat, akik 1943. április 13-án részt vettek az 1942. augusztus 20-án a szovjet fronton repülőbalesetben elhunyt Horthy István végrendeletének kihirdetésén. Itt derült ki, hogy a kormányzóhelyettes egyesztendős fiára hagyta szinte mindenét, s alig valamit feleségére, a “kis kormányzónéra”. Viszont két értékes bérház erejéig “emlékezett meg” egy francia hölgyről, akiről máig nem sokat tudunk.

Az Anschluss után az antiszemita magyar politikusok az antiszemita német politikusok kedvében (és széles magyar tömegek kedvében) is akartak járni és a Képviselőház elé terjesztették a “társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatot. Önálló magyar lépésről volt szó, 1938-ig a Harmadik Birodalom a zsidókérdésben nem próbált meg nyomást gyakorolni Magyarországra.

Az Anschluss után az antiszemita magyar politikusok az antiszemita német politikusok kedvében (és széles magyar tömegek kedvében) is akartak járni és a Képviselőház elé terjesztették a “társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatot.

A Wass Albertet és Teleki Pált előszeretettel idézgető jelenkorunkban méltatlanul kevés szó esik Ady Endréről, akinek gondolatvilága legalább annyira időszerű ma, mint volt éppen száz évvel ezelőtt, amikor a Nyugat című irodalmi lap legelső számában megjelentek korszakos versei és esszéi.

Népszabadság * Munkatársunktól * 2008. június 5.

Tény-kép: Irak

Valamennyien őszintén sajnálatosnak tartjuk a magyar közélet gyűlölködő viszonyait, kiélezett hangnemét, a társadalom szélsőséges politikai, világnézeti, érzelmi kettéosztottságát. Aztán mindent megteszünk, hogy ez a megosztottság fennmaradjon.

2008.02.21., 2008. évfolyam, 08. szám

Héthatár

100 éves a Nyugat

Népszabadság * olvasói levelek * 2008. február 9.

Ha eltűnnek a szemtanúk, a mai nyolcvanasok, csak a sokszor hiányosan fennmaradt, olykor manipulatív szándékkal készült dokumentumok maradnak.

Az alábbiakban röviden bemutatom, mi történt a Teleki Pál intézetben a háború alatt és után. A levéltári források és a még élő kollégáknál fellelhető memoárok ennél jóval többet nyújtanak. Remélem, közös erővel feldolgozva a hatalmas anyagot, rövidesen feltárhatjuk, miféle atrocitásokat követtek el a a történettudomány ellen a hatalom emberei a Rákosi-korszakban.

Czettler Antal az átélt történelemről, a magára hagyott “56-ról és a svájci sajtótükörről

KIS JÁNOS

KOSÁRY DOMOKOS KÜZDELME GÖRGEYVEL

Karsai László

Hiba lenne 1944. október 15-ét a magyar tragédia napjának nevezni. A “tragédia” olyan tartalmat éreztet, mintha ez az október 15. elozmény nélkül, természeti katasztrófaként zúdult volna országunkra. Meg hát van ennek a napnak egy másik olvasata, amelyben a mai jobboldal jeleskedik, és eszerint – mint azt a jobboldali napilap történész szerzoje nemrégen megfogalmazta – egy pár csirkefogó néhány hónapra megkaparintotta a hatalmat.