Forrás: 168 Óra

2008.02.21., 2008. évfolyam, 08. szám

forrás: 168 Óra

Kortörténeti vallomásnak is tekinthető a Vitányi Ivánnal készült Nem félek című interjú (február 7.).

Ebben szó esik az „egyharmad Magyarország”-ról is. A Trianonban igazságtalanul megcsonkított ország a két bécsi döntés, valamint Kárpátalja és Bácska megszállása következtében Hitler kegyeiből 1938 ősze és 1941 tavasza között jelentősen gyarapodott. Ám ennek ára volt.

A távolabbra tekintő politikusok az általános lelkesedés dacára felmérték a kormányzói fehér lovas bevonulások várható következményeit. Teleki Pál miniszterelnök joggal tartott a németek által benyújtandó számlától. Ezért 1941. április 3-án öngyilkosságba menekült, szembesülve egész addigi politikájának csődjével. Horthyhoz írt búcsúlevele a magyar történelem egyik legmegrázóbb dokumentuma: „Szószegők lettünk gyávaságból… A gazemberek oldalára álltunk… Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak

vissza. Bűnös vagyok.”

Pedig még ezután következett a doni katasztrófa, a német megszállás és a holokauszt, a nyilas rémuralom, vagyis az ország pusztulása.

Amikor tehát az utókor arra a bizonyos mámoros területgyarapodásra emlékezik, a 64 vármegye illúzióját dajkálja, és az aktuálpolitikában használja, gondoljon a tragikus következményekre is!

Nemes József, Orosháza

Comments are closed.