Kezdőlap » Lexikonok » Ki Kicsoda » Ady Endre

Ady Endre

.

A Wass Albertet és Teleki Pált előszeretettel idézgető jelenkorunkban méltatlanul kevés szó esik Ady Endréről, akinek gondolatvilága legalább annyira időszerű ma, mint volt éppen száz évvel ezelőtt, amikor a Nyugat című irodalmi lap legelső számában megjelentek korszakos versei és esszéi.

Online

MagunkrólMagyar Zsidó AdatbázisKépgaléria

Népszabadság * György Péter * 2008. május 31.

Újabb tagok csatlakoztak a Majom Gárdához. Árpádsávba borult a Hősök tere. Persze láthatóak voltak német zászlók és sárga alapon fekete sast szimbolizáló momentumok, amelyeket látva majdnem azt hittük, hogy újra itt vannak a Habsburgok. Szóval igen nemzeti jellegű rendezvény volt, na. Az ünnepi alkalmat nem a tavaszi óraátállítás hívta életre, hanem az újabb gárdisták avatása.

100 éves a Nyugat

Amikor Ágoston Vilmos könyve – A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2007) – kapcsán újra szóvá teszem a Wass-kultusz irodalmon kívüli céljait és ártalmasságát, távol áll tőlem, hogy kétségbe vonjam a kánoni pluralizmus létjogosultságát. (Lásd erről korábban: Láng Zsolt: Beragadva a nemzeti képzeletbe, ÉS, 2008/4. – a szerk.

Fotó: Vajda József Az alábbiakban a Magyar Nemzetben megjelent, személyünket ért, immár megszokottnak mondható rutintámadást kívánjuk megválaszolni. („Ismét előkerült az antiklerikális kártya?”, Magyar Nemzet, 2007. december 8.

Félő, hogy a Nyugat-év is hasonló sorsra jut, mint a mostanában meghirdetett jubileumok. Jókora késéssel kezdődik, történik egy s más az elkötelezett műhelyekben, és a megemlékezés hivatalosan kipipálva. Pedig a százéves Nyugat és a 125 éve született Babits érettségi tétel.

Nyerges András

NOL * Vincze Attila Tamás * 2007. december 8.

A zsidó faj pszichéjét boncoló beszéd és az izraeli elnöknek küldött kurvaanyázó verses üzenet miatt ifjabb Hegedűs Loránt szerint legfeljebb Petőfi Sándort, vagy Szabó Dezsőt lehet perelni. Az október 23-án a Szabadság téri református templom előtt elhangzott szövegeket az egykori miépes lelkész válogatta, hogy rávilágítson az „aktuális problémákra”. A rendszerváltás óta ennél veretesebb zsidózás aligha volt még közterületen.

Népszabadság * Mile Lajos * 2007. szeptember 28.

Az ülésteremben csak két képviselő „emlékezett meg” az évfordulóról

Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”

TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét a csillaggal vehette át a Parlamentben Fotók: Szalmás Péter, Népszava-archív A Magyar Köztársaság elnöke – a miniszterelnök előterjesztésére – nemzeti ünnepünk, augusztus 20-a, államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a következő kitüntetéseket adta át:

„István király országa, mely majdnem gyarmata egy másik, züllő országnak s mely csenevész, beteg testével egy futásra akart benyargalni a kultúrországok közé – bizony beteg ország. Koldus, mert szipolyozták s szipolyozzák. Magában nem bízó, mert másoktól függ. Ereje nincs, mert részei divergálnak. Itt még felekezeti harcok folynak. Itt még társadalmilag az őskorban élünk. (…) A magyar politika pár év óta teljesen belemerült a reakcióba s egészen a kiváltságosak osztályát szolgálja.

Olvasónapló

Úgy hullámzott szombaton éjszaka a fővárosban a tömeg, ahogyan csak a tenger tud. Az ide-oda vonuló emberek egymásnak adták a híreket, az élményeket. Így lehetett megtudni a Belvárosban, hogy fönn a Budai Várban legalább három órát kell várakozni, hogy bejuthassanak a Hadtörténeti Múzeum által a Múzeumok Éjszakájára megnyitott föld alatti kórházba.