Kezdőlap » Lexikonok » Ki Kicsoda » Tersánszky Józsi Jenő

Tersánszky Józsi Jenő

(Nagybánya, 1888. szept. 12. - Bp., 1969. jún. 12.): író, Baumgarten-díjas (1929, 1930, 1931, 1934), Kossuth-díjas (1949), a 20. sz.-i magyar prózairodalom kiemelkedő alakja. Festőnek készült, de apja akarata szerint érettségi után (1906) jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván.

Tersánszky Józsi Jenő

Tersánszky Józsi Jenő, ✡ Tersánszky Józsi Jenő bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

(Nagybánya, 1888. szept. 12. – Bp., 1969. jún. 12.): író, Baumgarten-díjas (1929, 1930, 1931, 1934), Kossuth-díjas (1949), a 20. sz.-i magyar prózairodalom kiemelkedő alakja. Festőnek készült, de apja akarata szerint érettségi után (1906) jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván.

Félő, hogy a Nyugat-év is hasonló sorsra jut, mint a mostanában meghirdetett jubileumok. Jókora késéssel kezdődik, történik egy s más az elkötelezett műhelyekben, és a megemlékezés hivatalosan kipipálva. Pedig a százéves Nyugat és a 125 éve született Babits érettségi tétel.

Kardos G. György

Nyerges András

Rádai Eszter

Vajon miben hasonlít az 1922-es év az 1957-eshez? Hiszen 1922-ben jobboldali és fehér a kurzus, 1957-ben meg baloldali és vörös. Ugyan mi közös lehetne bennük?

GAJDÓ ÁGNES

Faludy András, Faludy György fia és Faludy Fanni, a napokban elhunyt költő özvegye a Blikk tegnapi számában azt állították, hogy álságos barátok nyilatkoznak halála után Faludyról. A költő fia azt hangoztatta: Mélységesen fel vagyok háborodva, hogy édesapám halála kapcsán – mint barát – Fejtő Ferenc nyilatkozik, miközben mindig rosszban voltak. Az özvegy pedig megjegyezte, hogy Fejtő kortársa volt Faludynak, de barátja soha.

VÁMOS MIKLÓS

O. Á., [email protected]

Az író (az ember) kétszer hal meg – amikor eltávozik e földről, s amikor elfelejtik. S hasonlóképp kétszer születik meg: amikor a világra jött, s ha újra felfedezik. Molnár Ákos legalább kétszer halt meg. Vajon sikerül-e másodszor is megszületnie?

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.