Kezdőlap » JNA24 » ÉS

ÉS

Azt mondja az okányi polgármester a 168 Órában, hogy korábban ő is bedőlt a média híreszteléseinek, mármint, hogy a gárdisták rasszisták és kirekesztők.

Ha valami jó kis paradoxonnal akarnám kezdeni a politikailag korrekt beszédről (vagy inkább: szóhasználatról) szóló eszmefuttatást, akkor Russell szellemében azt mondhatnám, hogy amiképpen a “hatbetűs” szó nem hatbetűs, úgy a “politikailag korrekt” kifejezés egyáltalán nem politikailag korrekt. Aki politikailag korrekt, annak nem szabadna ezért azt mondania, hogy politikailag korrekt.

Olimpia 2008, Peking

Daniel Libeskinddel Váradi Júlia készített interjút

Ismét évadja van nálunk az 1977. október 25-én aláírt híres spanyol Moncloa-paktumnak. Történészként évek óta homlokráncolással figyelem azokat a hivatkozásokat, amelyek a magyar társadalom részben elkerülhetetlen, részben ügyetlenkedésből származó, nem kis részben pedig mesterségesen előidézett gyomor- és epegörcseire ezt a paktumot ajánlgatják gyógyírnak.

A gárdaper második tárgyalásáról tudósító napilapok egyike – gyakorlatilag – örömmel üdvözölte, hogy “nem a gárdisták, hanem a bíróság döntötte el, hogy ki mehet be”. Ez perszer valóban örvendetes előrelépés az elmúlt tárgyaláson történtekhez képest, de tapsot azért nem érdemel.

Niedermüller Péter szerint (Néhány megjegyzés Elek István szövegmagyarázatához, ÉS, 2008/19.) látlelet a Bayer-cikk ügyében Gábor Györgyhöz intézett korábbi levelem. Látlelet a konzervatív vagy jobboldali értelmiség egy részéről, amely bizonyos helyzetekben süketnek, vaknak tetteti magát, és ezt még ráadásul erényként, bölcsességként próbálja feltüntetni. Ha jól értem, a zsidóságot érő mai sérelmek volnának ezek a bizonyos esetek. Azazhogy nem egészen. Nehéz itt jól fogalmazni.

Megdöbbentő, hogy a moszkvai emigrációból hazatért Nagy Imre Rákosit zsidónak minősítette. Sokan úgy vélik, ha egy zsidónak született kommunista akasztat, azért teszi, mert zsidó, de ha egy katolikusnak született kommunista akasztat, akkor ezt nem hozzák összefüggésbe gyerekkori vallásával. (Előzménye az ÉS-ben: Révész Sándor: Ki légyen antiszemita?, 2008/24.) Erre 1983-ban jöttem rá.

Tényleg tisztelem Révész Sándort, hogy ezúttal is (Ki légyen antiszemita?, ÉS, 2008/24.) – akár minden írásában – a valóság hű értelmezésére törekszik. Most azonban, amikor felvetésében az antiszemitizmus és a filoszemitizmus mint pozitív és negatív előítéletes gondolkodások egy tőről fakadnak, számomra éppen a valóság szól közbe.

Tillmann J. A. Jeruzsálemben lenni című írásában (ÉS, 2008/21.) az izraeli Ben-Gurion repülőteret a “tágasság kapujának” aposztrofálja. Egyetlen “öbölnek”, ahonnan manapság Izraelből ki lehet jutni a világba. “Nem lévén tengeri személyszállítás, minden más út körös-körül a szárazföldön el van zárva.”

Követési távolság

Thomas Bernhard: Az olasz férfi

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni.

Ketten egy új könyvről – Schein Gábor: Bolondok tornya. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2008. 68 oldal, 1700 Ft

Sebastian Haffner: A Német Birodalom hét főbűne az első világháborúban. Fordította Liska Endre. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008. 208 oldal, 2200 Ft

Ketten egy új könyvről – Schein Gábor: Bolondok tornya. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2008. 68 oldal, 1700 Ft

Fotográfia

Komisz fajzat az az Öreg-Máthé. Ülök itten, saját házamban, saját asztalomnál, saját székemen, hát hogy jön az hozzá, rám ront, ide eszi a fene, és ugyan szoríthatom az állkapcámat, mint kutya a koncot, csak szétfeszíti valahogy a bütykös ujjaival. Belemászik a saját szájamba, letolja a szőrös mancsát a torkomon, birizgálja a gigámat a varacskos hüvelykjével, hogy csak ökrendezek.

Sólyom László valószínűleg nagyon jól aludt múlt pénteken. Úgy érezhette: hasznosan és eredményesen telt a napja. Délelőtt Orbán Viktorral találkozott, és a Fidesz-MPSZ vezére – az elnök erre irányuló kérdésére válaszolva – saját szavai szerint “megnyugtató és határozott” módon kijelentette: pártja felkészült a kormányzásra. Előtte az államfő a Hollán Ernő utcában járt, ahol az ez alkalomból odagyűlt újságírók előtt arról beszélt, hogy semmi sem indokolhatja a rasszista indíttatású erőszakot.

Hollán Ernő utcai jegyzet