(Bp., 1888. dec. 6. – Bp., 1965. máj. 3.): Újságíró, miniszter, köztársasági elnök. Eredeti foglalkozása kőfaragósegéd. 1903-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1908-tól tisztségviselője, a Népszava munkatársa.

„Minden háztartásban akad olyan piszkos rongy, amit valamire fel lehet használni”

Száz éve született Kovács Béla, a kisgazdapárt hajdani vezetője

Nem elsősorban önmagáról írta, hanem a viharosan változó magyar világ – s főként a rendszerváltás – főszereplőiről, akikkel vitázott is, együtt is működött életbevágó politikai kérdésekben. Ezekkel a szavakkal vezeti be Nyers Rezső Boross Imrének a közelmúltban megjelent, Visszaemlékezés a változó világra című könyvét.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához meghívó levél érkezett Tel-Avivból.

Egyelőre a kommunizmus áldozatainak prágai tömegsírját találja apja méltó nyugvóhelyének Esterházy Alice, a felvidéki mártír-politikus, Esterházy János lánya, aki szeretné, ha apja fél évszázad múltan a szülőföldjében nyugodhatna, de úgy látja: a szlovákiai helyzet erre még nem érett meg.

Joszif Sztálin 1946 késő nyarán a jelek szerint végleg eldöntötte, hogy elég a békeszólamokból: fokozni kell az osztályharcot odahaza és külföldön. Így történt, hogy a második világháború végén az antifasiszta koalíció engedékeny vezetői által Moszkvának ítélt kelet-európai és balkáni országokban újra végigsöpört a letartóztatások és a kivégzések hulláma.

Salamon Konrád a hetvenéves Márciusi Frontról, a népi gondolatról és a részeg katonákról

Népszabadság * Bokor Péter * 2006. augusztus 19.

A szakadék szélén… Az MTI bizalmas jelentései 1943-44-ből címmel megjelent kötet arra hívja fel a figyelmet, hogy a kiugrással hiába próbálkozó magyar politikusok több megértést érdemelnének az utókortól. Bár a tragédiák sorozatát nem akadályozhatták meg, 1942 és 1944 tavasza között sikerült feltartóztatniuk a nácik népirtás-gépezetét. A bolsevizmustól való – utóbb kiderült, jogos – félelem is bénította a náciellenes fellépést.

Gy. J., gazdasag@hetivalasz.hu

Egri Istvánról – egy feledésbe merült évforduló ürügyén

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.