Kezdőlap » Lexikonok » Ki Kicsoda » Salkaházi Sára

Salkaházi Sára

Szociális nővér, aki az üldözött zsidókkal tudatosan közösséget vállalt, és ezért lőtték a Dunába 1944 decemberében. A II. világháborúban zsidókat bújtatott, száz személy köszönhette neki az életét. Boldoggá avatási eljárásának megkezdését a Szentszék 1997-ben engedélyezte.

Salkaházi Sára

Salkaházi Sára, ✡ Salkaházi Sára bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Schalkház Sára 1899. május 11-én született. Nevét 1942-ben, amikor sokan visszaveszik eredeti német nevüket, Salkaházira magyarosíttatja. Iskoláit a tanítónői diploma megszerzéséig Kassán végezte. Egy évig tanít csak, mert a csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt elhagyja a pályát. Megtanulja a könyvkötészetet, dolgozik húga kalapüzletében, 1919-től jelennek meg írásai különbözô felvidéki magyar lapokban. Még ez évben újságírói igazolványt is szerez.

Egyedül Havas Szófia szavazott nemmel a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén arra a kezdeményezésre, hogy a II. kerületi Világifjúsági parkot Mansfeld Péter parknak nevezzék át. Mint ismert, Havas Szófia az 1956-os forradalmat korábban antiszemita, nyilas zavargásoknak minősítette, szavaiért bocsánatot nem kért, s a katyini mészárlás emlékművének felállításáról szóló közgyűlési határozat elfogadásakor tüntetőleg kivonult az ülésről.

Brenner János, mártírhalált halt katolikus lelkipásztorra emlékeztek halálának 50. évfordulóján szombaton a hívek a szombathelyi székesegyházban tartott püspöki szentmisén, amelyen Mádl Ferenc volt köztársasági elnök és felesége is részt vett.

2007.09.13., 2007. évfolyam, 37. szám

Tavaly szeptemberben avatták boldoggá a budapesti Szent István bazilika előtti téren Salkaházi Sára szociális nővért, az 1944-es nyilasterror áldozatát. Közel ezer esztendő óta ez volt az első eset, hogy a pápa külön engedélyével Magyarországon boldoggá avatás volt, a magyar katolikus egyház történetének egyik legszebb szertartása.

Tavaly szeptemberben avatták boldoggá a budapesti Szent István-bazilika előtti téren Salkaházi Sára szociális nővért, az 1944-es nyilasterror áldozatát. Közel ezer esztendő óta ez volt az első eset, hogy a pápa külön engedélyével Magyarországon boldoggá avatás volt, a magyar katolikus egyház történetének egyik legszebb szertartása. Tízezrek töltötték meg a teret, hogy megemlékezzenek a magyar fasizmus neves katolikus áldozatáról.

Ritkán lehet, ritkán szabad ilyent leírni, de most valóban hézagpótló könyv született, mert Lebovits Imre mérnök Zsidótörvények – Zsidómentők című munkája valóban az. Pedig mostanában, bő hatvan évvel az események és alig két évvel a Sorstalanság Nobel-díja után még mintha meg is szaporodtak volna a holokausztot és ezt a korszakot bemutató könyvek. Nemrég jelent meg Sárdi Mária gettóban írt, illetve az utólag hozzászerkesztett lágernaplója.

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1- jén nyilvánította holokauszt- emléknappá az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangú határozat hangsúlyozza “az emlékezés kötelességét” és a “tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

2007. január 28. vasárnap

Komáromban történt… Emlékezés az ENSZ Holokauszt napon

sofar, 2006. december 26. 23:00  Mazsihisz, Salkaházi Sára Komáromban történt… Emlékezés az ENSZ Holokauszt napon bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Location:

Gyurcsány szakértője ellenzi, hogy a Mazsihisz kitüntette a bíborost

A napokban a Népszava is megemlékezett arról, hogy a Mazsihisz “Magyarországi zsidókért” díjban részesíti Erdő Péter bíborost, esztergomi prímás-érseket. A cikk szerzője emelkedett hangvételben tett említést egyebek mellett arról, hogy a bíboros milyen sokat tett a zsidókat mentő Salkaházi Sára boldoggá avatásáért.

Erdő Péter és Plankó Erika kapta idén a Magyarországi Zsidókért díjat Időpont: 2006-11-26 20:01:34

Erdő Péter mellett a másik kitüntetett Plankó Erika minisztériumi főosztályvezető

Erdő Péter és Plankó Erika kapta idén a Magyarországi Zsidókért díjat. Az elismerést a magyarországi zsidókért és a gyűlöletmentes társadalomért végzett munkájukért vehették át vasárnap délután Budapesten, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének székházában.

VÁNCSA ISTVÁN

2006. szeptember 18. (15. oldal)

2006. szeptember 18. (6. oldal)

Schweitzer József veszedelmes feladatnak, példátlan, hősies cselekedetnek nevezte az embermentést

2006. szeptember 16. (5. oldal)

2006. szeptember 16. (1. oldal)