Szőnyi Szilárd, itthon@hetivalasz.hu

Salkaházi Sára budapesti boldoggá avatása annak is jele, hogy a pápa szimbolikusan ugyan, de lemondott egy Róma által nyolcszáz éve megszerzett privilégiumról.

„Vágyódjál a vértanúság iránt, s ha ezt, mert az Isten különleges szeretete volna, nem kaphatod meg, legalább a szeretet vértanúságát éld” – írta 1936-ban a naplójába a Szent István-bazilika előtt vasárnap boldoggá avatott Salkaházi Sára. A sors úgy hozta, hogy mégis megkapta az áhított mártíromságot, amely boldoggá avatása alapjául szolgált. Hosszú és rögös út vezetett a vértanúsághoz.

Rosdy Pál, itthon@hetivalasz.hu

2006. szeptember 18. 13:50

Boldoggá Salkaházi Sárát, a szeretet vértanúját vasárnap Budapesten, a Szent István téren. A szertartást XVI. Benedek pápa képviseletében, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek végezte. A Szociális Testvérek Szolgálatának zsidómentő vértanú apácáját 1944 december 27-én a nyilasok lőtték a Dunába.

A pesti Szent István-bazilika előtti téren boldoggá avatták Salkaházi Sárát. A kassai születésű szociális testvért nyilasok lőtték a Dunába 1944 decemberében, amiért üldözött zsidókat bújtatott. Boldoggá avatásával a katolikus egyház példaképül állítja a hívek elé, és ezzel azt hirdeti, hogy „a faji megkülönböztetés ellentétes a keresztény és az általános emberi alapértékekkel” – mondta lapunknak Szőke János szalézi szerzetes.

Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán. Édesapja, ifj. Schalkház Lipót korai haláláig a híres Schalkház Szálló tulajdonosa volt. Sára tanítói diplomát szerzett, és egy évig dolgozott tanítónőként. Trianon, az országrész Csehszlovákiához csatolása után megtagadta a hűségesküt, és elhagyta a pályát. Megtanulta a könyvkötészetet, dolgozott húga kalapüzletében. Felvidéki magyar lapokba írt, 1926-ban novelláskötete jelent meg Fekete furulya címmel.

Népszabadság * Czene Gábor * 2006. szeptember 18.

Boldoggá avatták Budapesten az embermentő szociális testvért, Salkaházi Sárát

Tegnap több ezer ember jelenlétében boldoggá avatták Salkaházi Sárát, a zsidómentésért mártírhalált halt katolikus szerzetes nővért. A Szociális Testvérek Szolgálatának zsidómentő vértanú apácáját 1944. december 27-én a nyilasok lőtték a Dunába. Magyarországon 1083 óta nem volt boldoggá avatás, tiszteletére együtt emlékezett magyar, szlovák, zsidó s cigány.

Boldoggá avatták a nyilasok által kivégzett embermentőt, Salkaházi Sárát

Dr. Schweitzer József országos főrabbi beszéde, mely elhangzott 2006. szeptember 17-én a Szent István-bazilika előtti téren Salkaházi Sára boldoggá avatása alkalmából.

Erdő Péter bíboros vasárnap délelőtt boldoggá avatta a második világháború idején vértanúhalált halt Salkaházi Sára szociális nővért. Magyarországon ő az első egyszerű, középosztályból származó nő, akit az egyház királylányok és főnemesek mellé a boldogok sorába emelt.

Vasárnap Budapesten, a bazilika előtti téren tartott szentmisén Erdő Péter bíboros felolvasta XVI. Benedek pápa a Salkaházi Sára boldoggá avatásáról szóló apostoli levelét, amely így fogalmaz: „apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten szolgálója, Salkaházi Sára vértanú szüzet, (…) mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák (…) minden év május 11-én”.

Index/MTI

Betűméret +-

XVI. Benedek apostoli levelét Erdő Péter bíboros olvasta fel a budapesti Szent István-bazilika előtti téren

A bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros olvasta fel XVI. Benedek pápa erről szóló apostoli levelét. Salkaházi Sára a második világháborúban üldözött zsidókat rejtegetett budapesti rendházában, majd miután följelentették, a nyilasok kivégezték. A boldoggá avatási eljárást tíz éve indította meg a Szociális Testvérek Társasága, a Vatikáni Államtitkárság idén engedélyezte a boldoggá avatási szertartást.

Magyarországon 1083 óta nem volt hasonló szertartás