Forrás: NOL

Boldoggá avatták Budapesten az embermentő szociális testvért, Salkaházi Sárát

Népszabadság * Munkatársunktól * 2006. szeptember 18.

Zsúfolásig megtelt a Szent István-bazilika előtti térKép: Teknős Miklós Sok ezer ember vett részt a fővárosban Salkaházi Sára boldoggá avatási szertartásán. Erdő Péter bíboros szlovákul is köszöntötte a Kassáról érkezett híveket. A rendezvényen beszédet mondott Schweitzer József nyugalmazott főrabbi is.

Több rádió- és tévéállomás közvetítette vasárnap délelőtt Salkaházi Sára szociális testvér boldoggá avatását, így is zsúfolásig megtelt a Szent István-bazilika előtti tér: a később érkezőknek csak a környező utcákban jutott hely. Szili Katalin házelnök és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke mellett az izraeli nagykövet, keresztény és zsidó vezetők, jobb- és baloldali politikusok is feltűntek a díszvendégek között. Ami meglepetést keltett: se Sólyom László köztársasági elnök, se Gyurcsány Ferenc kormányfő, se Orbán Viktor volt miniszterelnök nem tette tiszteletét.

A rendezvény első órájában a nyilasok áldozatává vált Salkaházi Sára életét elevenítették fel a Szociális Testvérek Társasága tagjai. Felolvasták egy zsidó nő vallomását is, aki 1944-ben kislány volt: sokakkal együtt ő is Salkaházi Sárának és a szociális testvéreknek köszönheti az életét.

A pápa Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket bízta meg a szertartás vezetésével. A bíboros külön is üdvözölte a Kassáról, Salkaházi Sára szülővárosából érkezett zarándokokat, magyarokat és szlovákokat egyaránt. A tömeg tapssal fogadta a gesztust, és tapsvihar tört ki akkor is, amikor a bíboros szlovák nyelven megismételte a köszöntést.

Erdő Péter felolvasta azt a pápai levelet, amelyben XVI. Benedek – a tíz évvel ezelőtt kezdett egyházi eljárás eredményeként – engedélyezte, hogy „Salkaházi Sára vértanú szüzet, a Szociális Testvérek Társasága szerzetes nővérét, aki életét adta a szegényekért és az üldözöttekért, mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák a jogban előírt helyeken és módon minden év május 11-én”, születése napján.

A bíboros – miután Salkaházi Sárát hivatalosan is boldoggá nyilvánította – szentbeszédében „hitelesen keresztény példaképnek” nevezte a vértanú szociális testvért. Salkaházi Sára vérével tett tanúsága ma is aktuális, teremtett emberségünk alapjait tárja fel – mondta Erdő Péter, és utalt arra, hogy Magyarországon először emel az egyház a boldogok sorába egy egyszerű, középosztályból származó nőt.

A bíboros aztán így folytatta: „Szükségünk van Sára testvér példájára az idei jubileumi évben különlegesen is. Nemzetünk lelki megújulásáért imádkozunk az engesztelés és a kiengesztelődés jegyében. Azért a megújulásért, amely csak igazságban, igazságosságban és szeretetben lehetséges, azért a lelkületért, amely a leggyengébbekben és a legszegényebbekben is észreveszi az embert, aki mégiscsak a legnagyobb érték minden idők minden társadalmában. A megújulásra és kiengesztelődésre pedig égető szükség van társadalmunkon belül, de a népek között is, itt, a Kárpát-medencében és az egész világon.”

A rendezvényen felszólalt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi is. A könnyeivel küszködve idézte fel, milyen hatalmas veszélyt vállaltak azok, akik a vészkorszak idejében mentették az üldözötteket. Salkaházi Sára magas fokon, mindhalálig teljesítette a szeretet parancsát – jelentette ki a főrabbi, és az egész zsidó felekezet nevében, soha nem múló köszönetet mondott a hősies cselekedetért. (Cz. G.)