Tegnap több ezer ember jelenlétében boldoggá avatták Salkaházi Sárát, a zsidómentésért mártírhalált halt katolikus szerzetes nővért. A Szociális Testvérek Szolgálatának zsidómentő vértanú apácáját 1944. december 27-én a nyilasok lőtték a Dunába. Magyarországon 1083 óta nem volt boldoggá avatás, tiszteletére együtt emlékezett magyar, szlovák, zsidó s cigány.
Salkaházi Sára boldoggá avatási eljárása tíz évvel ezelőtt indult. A boldoggá avatási határozatot idén április 28-án hagyta jóvá XVI. Benedek pápa s Erdő Péter bíboros, prímás, budapest-esztergomi érsek hirdette ki tegnap a Szent István bazilika előtti téren. Magyarországon először emelt az egyház a boldogok közé egy középosztályból származó nőt, aki nem királylány vagy főnemes volt.
Salkaházi Sára 1899. május 11-én született Kassán. Tanítónői diplomát szerzett, majd újságíróként tevékenykedett. Néhány hónapig menyasszony volt, de eljegyzését felbontotta. 1929-ben belépett a Szociális Testvérek Társaságába, egy év múlva letette fogadalmát. Az új csehszlovák állam tanítói hűségesküjét megtagadta. Magyarországon pedig a negyvenes évek elejétől a terjedő szélsőséges eszmék ellen foglalt állást. A németbarátság miatt sokan visszanémetesítik nevüket, ő magyarosított, így lett Schalkházból Salkaházi. A politikai másként gondolkodók, és a zsidók üldözésének megkezdésekor a Slachta Margit vezette szociális testvérek az üldözöttek mellé álltak és befogadták a bujdosókat. Majd ezren köszönhetik nekik az életüket, közülük százan Sára testvérnek. A társaság budapesti és vidéki házai tele voltak hamis papírokkal felszerelt üldözöttekkel. 1943-ban életét is felajánlotta Istennek a társaságért és az üldözöttekért. Besúgás buktatta le, Salkaházi Sára Szociális Testvért, Bernovits Vilma hitoktatót és három, általuk bújtatott zsidó asszonyt 1944. december 27-én tartóztatták le a nyilasok, és lőtték a Dunába a fővámház (ma Budapesti Corvinus Egyetem) épülete előtt. Cselekedetéért 1972-ben felkerült a Yad Vashem, a Világ Igazainak listájára.
Népszava-információ
