Kezdőlap » Lexikonok » Ki Kicsoda » Féja Géza

Féja Géza

(Szentjánospuszta, Bars vm. 1900. dec. 19. - Bp., 1978. aug. 14.): író, publicista, szociográfus, kritikus, József Attila-díjas (1966). 1920-tól a bp.-i tudományegy. bölcsészkarára járt, az Eötvös Kollégium tagjaként letette a középisk. tanári vizsgát, majd polgári isk.

Féja Géza

Féja Géza, ✡ Féja Géza bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

(Szentjánospuszta, Bars vm. 1900. dec. 19. – Bp., 1978. aug. 14.): író, publicista, szociográfus, kritikus, József Attila-díjas (1966). 1920-tól a bp.-i tudományegy. bölcsészkarára járt, az Eötvös Kollégium tagjaként letette a középisk. tanári vizsgát, majd polgári isk.

POSZLER GYÖRGY

Töredékes jegyzetek

2007.08.28., 2007. évfolyam, 34. szám

Salamon Konrád a hetvenéves Márciusi Frontról, a népi gondolatról és a részeg katonákról

A korszaktól – melyre árpádsávos zászlóikkal a tar tarkójú mélymagyarok akaratunk ellenére emlékeztetnek – mi sem állt távolabb, mint 1848 szelleme: a szabadság, a testvériség, az egyenlőség eszméi. Ma mégis engedjünk a fekete ruhák, bakancsok, árpádsávos zászlók unszolásának, és emlékezzünk a 7 évtizeddel ezelőtti március 15-re! Akkor már öt éve minden egyetemen, de elsősorban a debreceni egyetemi hallgatók között tartósultak az antiszemita heccek.

Egy ember, aki nemcsak József Atti­lának, de Sartre-nak, Simone de Beauvoirnak, Camus-nek volt a barátja. Egy ember, akinek ma a fél közép-európai értelmiség tisztelője. Aki több tucat könyvet publikált, évtizedeken át a francia sajtó meghatározó munkatársa volt, aki tanított a párizsi politikai főiskolán, a háború nehéz éveiben pedig egy bretagne-i gimnáziumban. Akinek egykoron nevét is alig lehetett kimondani Magyarországon.

A világ egyetlen kétpárti rendszer: az egyik párt a globális gazdaságé, a másik a helyi közösségeké

Francois Villon maszkjában lépett hét évtizede a nyilvánosság elé a múlt hét végén elhunyt Faludy György, aki rögtön első fordításával az irodalmi közvéleményt máig megosztó vihart kavart.

Faludy András, Faludy György fia és Faludy Fanni, a napokban elhunyt költő özvegye a Blikk tegnapi számában azt állították, hogy álságos barátok nyilatkoznak halála után Faludyról. A költő fia azt hangoztatta: Mélységesen fel vagyok háborodva, hogy édesapám halála kapcsán – mint barát – Fejtő Ferenc nyilatkozik, miközben mindig rosszban voltak. Az özvegy pedig megjegyezte, hogy Fejtő kortársa volt Faludynak, de barátja soha.

Nyerges András

“hálás vagyok a Magyar Nemzetnek, mert cikke újraélesztette bennem a harmincas években a szélsőjobboldali és nyilas sajtó öblös, fennhéjázó hangjának emlékét, amely zsidó származásomat és az abból folyó nemzetgyűlöletemet kipécézte.”

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.