Forrás: Népszava

Óvatos visszakozás és azonnali, figyelemelterelő ellentámadás gyakori kelléke a politikai küzdelmeknek. Az előbbire jó példa Orbán utólagos magyarázata a baloldalt illető erdélyi kijelentéseiről, hogy ő csak a baloldali emberek nevében fellépő vezetőkől beszélt. A Fidesz elnöke által elmondottak szó szerinti leiratából kiderült: Orbán elejtett egy célzást a baloldal genetikai meghatározottságára is.

A Fidesz elnöke elejtett egy célzást a baloldal genetikai meghatározottságára is Tusnádfürdőn – derült ki Orbán Viktor hétvégén elmondott beszédének szó szerinti leiratából. Amikor a politikus arról beszélt, hogy „nekünk egy nemzeti baloldalra is szükségünk van Magyarországon”, ehhez hozzátette: „sokan persze szkeptikusak, mondván, hogy különböző, hát genetikailag, talán túlzás lenne mondani, inkább fogalmazzunk úgy: történeti meghatározottság miatt ennek az esélyei csekélyek”. Orbán úgy folytatta: „Én azonban optimistább vagyok, mint azok, akik így fogalmaznak. Ugyanis ha valaki az európai baloldal, azon belül is a kelet-európai baloldal történetét végigpásztázza, akkor azt fogja látni, hogy a baloldal rendkívüli gyors változásokra képes. Hajlékony, és az általunk vártnál mindig sokkal könnyebben váltogatja a nézeteit. Ezért egy nemzeti fordulat sem zárható ki.”

Mindez azután hangzott el, hogy Orbán elmondta a már sokszor idézett mondatait, hogy „amikor a baloldal időnként erre lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére”. Mint ismert, a Fidesz elnöke Kun Bélára és Rákosi Mátyásra utalt mondtaiban, de megemlítette 1956-ot és idesorolta a december 5-i népszavazást is.

Fejtő Ferencnek a Népszabadságban megjelent cikke rögtön Orbán beszéde után arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz elnöke a zsidó Kun Bélát és Rákosit említette, de nem szólt Nagy Imréről és Kádárt is kifelejtette. „Talán csak nem azért, mert az illetők keresztény népi-nemzeti származásúak?” – tette fel a kérdést Fejtő. A Párizsban élő neves történész hosszan sorolta, hogy kik tartoztak korábban a magyar baloldal soraiba. „Ady Endre, Babits Mihály, Bartók Béla, Móricz Zsigmond – de mellőzöm a hosszú névsor sorolását! Csupa nem zsidó volt, és nem is sváb, hanem szín magyar, ha egyenlő társként küzdöttek is az európai haladásért és demokráciáért a Hatvany Lajosokkal és az ugyancsak zsidó magyar öreg és ifjú Ignotusszal.” – írta Fejtő Ferenc, aki feltette azt a kérdést is, hogy „vajon a magyar baloldal volt az, amely az utolsó pillanatig vállalta a véres szövetséget a tömeggyilkos nácikkal, a felelősséget a több százezer zsidó és cigány meggyilkolásáért?”

Orbán finomította saját szavait

Az ellenzéki pártvezető ugyanakkor e hét elején már finomított mondandóját. Orbán a keddi Reggeli Krónikában már úgy értelmezte saját szavait, hogy „a baloldali emberek nevében gyakran léptek fel olyan vezetők, akik valójában nem képviselték a baloldali értékeket, sőt inkább elárulták ezeket az értékeket, nem a baloldali emberek rontották rá a magyarokra 1919-ben sem, (hanem) a baloldali akkori vezetői, Kun Béláék. A Rákosi korszakban sem az történt, hogy a baloldali emberek, akik egyébként elkötelezettek az emberiesség, a szolidaritás, meg a béke mellett, nem ők rontottak rá arra a sok százezer emberre, akiket egyébként deportáltak, akiknek a vagyonát elvették, vagy akiket börtönbe zártak”. Orbán szerint „Magyarországon több millió olyan baloldali nemzeti elkötelezettségű ember is van, aki a határon túli magyarokat nem tehertételnek, hanem sokkal inkább egy lehetőségnek tekinti, aki nem ellenük akar fordulni, hanem sokkal inkább összetartozni szeretne velük. Ez nem a jobboldal privilégiuma, a baloldali emberek éppúgy hozzátartoznak ehhez a nemzeti érzelmi közösséghez, mint ahogyan mi”.

Ellentámadás a vagyongyarapodás ürügyén

A Fidesz – a többi politikai szervezethez hasonlóan – gyakran élt a hiteltelenítés eszközével. Ágy tettek sokszor, amikor úgy érezték, változtatni kell álláspontjukon. Jelen esetben sem történt bocsánatkérés, de Orbán megadta a „kellő magyarázatot”.

Nem volt ez másképpen az úgynevezett szőlőügy kiderülésekor sem. Még tavaly ősszel az Index számolt be arról, hogy amint nyilvánosságra került, hogy Orbán feleségének cége is több tízmilliós állami támogatásban részesült, az ellenzéki párt két nap alatt hét sajtótájékoztatót tartott – a legkülfélébb témákban. Vagyis annyi hírt termeltek, hogy ne jusson idő a szőlőügy feldolgozására.

Ugyanezzel a taktikával élt az ellenzéki párt, miután az Élet és Irodalom (ÉS) megszellőztette, illetve dokumentumokat is közölt róla: Orbán maga is belefolyt felesége cégügyeibe miniszterelnökként. Miután a kormánypártok vizsgálóbizottság létrehozását javasolták az ügyben, a Fidesz ellentámadásba ment át és bejelentették: ők pedig az „Apró-Gyurcsány érdekkör” állami forrásokból történő gyarapodását szeretnék parlamenti vizsgálat tárgyává tenni. Miután létrejött az Orbán család meggazdagodását vizsgáló bizottság, a Fidesz először az ÉS által közölt cikk szerzőjét, majd pedig a vizsgálóbizottság szocialista elnökét próbálta hitelteleníteni. Amikor ugyanez fordítva történt meg, és Szijjártó Pétert az Apró-Gyurcsány bizottság elnökét szembesítették azzal, hogy maga is érintett, hiszen jogerősen pert vesztett a miniszterelnökkel szemben, a fideszes képviselő azt közölte: nem lát okot arra, hogy lemondjon posztjáról. Szerinte nem lehet összemérni, összemosni, ha valakit gazdasági bűncselekmények miatt elítélnek, mint történt ez az Orbán-vizsgálóbizottság elnökével. Szijjártó szerint az ő esetében az történt, hogy egy polgári bíróság elmarasztalta, mert valós tényeket állított – igaz, ezzel megsértve Gyurcsány Ferenc jóhírét.

Orbán ráadásul – kiváló taktikai érzékről téve bizonyságot – elébement bizottsági meghallgatásának, és egy nappal a testület ülése előtt sajtótájékoztatón számolt be családja másfél évtizedes vagyongyarapodásáról. Orbán azért tartott sajtótájékoztatót a meghallgatás előtt, hogy elmondhassa, „mi a valóság”. Mint mondta, meghallgatása már az előrehozott kampány része, és mint kampányesemény, nem a valósággal foglalkozik, így nem biztos, hogy segíteni fog az ügyek tisztázásában. A Fidesz elnöke ráadásul olyan témát is elővett, amelyről senki nem akarta őt kérdezni; arról beszélt például, hogy katonaévei alatt a III/III-as ügyosztály megkísérelte beszervezni. Orbán kikért minden rá vonatkozó iratot a levéltártól, és közzétette őket saját weboldalán.

Turkálás a zsebekben

Közvetlenül a kormányváltás után Orbán Viktorral szemben két szocialista képviselő, Arató Gergely és Török Zsolt kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást, mert szerintük a volt kormányfő korábbi vagyonnyilatkozatai között ellentmondások vannak. Úgy vélték, fél év alatt jelentősen gyarapodott a fideszes politikus vagyona. Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke úgy döntött, hogy nem indít vagyonnyilatkozati eljárást az ügyben, Orbán ugyanis pontosította vagyonnyilatkozatát. A fideszes válasz a szocialista indítványra egy Medgyessy Péter miniszterelnök elleni hasonló eljárás kezdeményezése volt. Répássy Róbert fideszes frakcióvezető-helyettes azért fordult a mentelmi bizottsághoz, mert úgy vélte: Medgyessy vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel két nagy értékű budai ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogát, illetve cégeladásaiból származó milliós jövedelmét. Eljárás ebben az ügyben sem indult, mert Géczi szerint Medgyessy tisztázta vagyonnyilatkozatának vitatott pontjait.

Az előző ciklusban is létezett egy vizsgálóbizottság, amely eredetileg Torgyán József épülő villájának anyagi fedezetét firtatta volna. Akkori kormánypárti – kisgazda – kezdeményezésre azonban a bizottság mandátuma az összes parlamenti képviselő anyagi helyzetének vizsgálatára változott. A testület létrehozását azonban az akkor ellenzéki MSZP és SZDSZ, sőt a kormánypárti MDF is elutasította, mert szerintük a kisgazdák e bizottsággal akarták elterelni a figyelmet a Torgyán család villaépítési botrányáról. Emiatt a három párt még tagot sem delegált a testületbe. Az MSZP és az SZDSZ a bizottság alkotmányosságát is megkérdőjelezte, ezért képviselőik nem adták le vagyonnyilatkozataikat a testületnek.

Gyurcsány nem veszi fel a kesztyűt

Háború helyett demokratikus versengésen alapuló együttműködést ajánlott a Fidesznek Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP országos választási bizottságának vezetője. Szerinte Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének múlt hétvégi tusnádfürdői megjegyzése, mely szerint, amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére, nem méltó sem hazafihoz, sem demokratához. Gyurcsány hozzátette, hogy ő Orbánt hazafinak és demokratának tartja.

– Ez egy goromba és brutális mondat volt, nemcsak a magyar baloldalt, hanem valamennyi magyar demokratát sért, mivel megkérdőjelezi azon jogukat, hogy a legnagyobb ellenzéki párttól eltérően gondolkodjanak – mondta a kormányfő, aki szerint az ellenzéknek kínált együtműködés feltétele, hogy ne vitassák el egymás hazafias meggyőződését, hogy valamennyien a haza, a magyar nemzet javát akarják. A miniszterelnök elmondása szerint nem akarja felvenni azt kesztyűt, amit Orbán Viktor – mint fogalmazott – „nem elénk, hanem a képünkbe vágott”. Úgy véli ugyanis, hogy nem arról szól a politika, hogy jobb és baloldal egymásra minősítő jelzőket akasztgasson. Arra kérte Orbánt, hogy „forduljon el a rossz mondataitól és ne csináljon belőle rossz politikát”. Újságírói kérdésre – gesztust vár-e el Orbántól – úgy reagált, hogy ő politikáról beszél és nem gesztusokról. – Ha a szavak nem fordulnak tettekbe, bocsánatot nyerhetnek – tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy a rossz mondatokból mindig van visszaút, még akkor is, ha egy politikusnak nehéz kimondani azt, hogy tévedett.

Gyurcsány öt pontban foglalta össze, az általa „igazi nemzeti célnak” aposztrofált törekvéseket. Azt mondta, „keresni fogja a módját annak, hogy megtudja”, Orbán Viktor egyetért-e ezekkel a célokkal. Gyurcsány öt pontja szerint erős, a szabad véleménynyilvánítás jogát mindenki számára biztosító demokratikus rendre, befogadó, igazságos társadalomra, hatékony, szolgáltatás központú államra, „összekapaszkodó” nemzetre van szükség, és arra, hogy Magyarország a térség legerősebb gazdaságú országa legyen.

A kormányfő szerint a végső célban valamennyi magyar hazafi és demokrata egyetért; különbségek a megoldásokban vannak, és senki nem lehet biztos abban, hogy az ő megoldása az igazi. A miniszterelnök egy kérdésre azt válaszolta, hogy a nemzetpolitika nem azonos a határon kívül rekedt magyarság nemzeti integrációjával, az több ennél, az ország felemelése.

Révész Máriusz szerint szükséges lenne, hogy az MSZP-n belül erőteljes nemzeti fordulat jöjjön létre, a szocialista párt alakítsa ki egyértelmű és világos nemzetpolitikai koncepcióját, és szükséges lenne a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása is, „amire Gyurcsány Ferencnek 2004. december 5-e óta nem volt bátorsága”. A Fidesz szóvivője hozzátette: nemzeti kérdésekben nemzeti minimumot kellene kialakítani, nemcsak a jobboldali pártokkal, hanem a határon túli magyar szervezetekkel együtt. Példaként említette, hogy a környező országokban a nemzeti elkötelezettség nem idegen a baloldali pártoktól: Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovákiában a baloldali pártok igen erőteljesen lépnek fel a nemzeti érdekek képviselete érdekében. „Hogy Magyarország is sikeresen képviselhesse a nemzeti érdekeit, ahhoz nemzeti elkötelezettségű baloldalra van szükség” – jelentette ki Révész, mondván: Orbán éppen arról beszélt Tusnádfürdőn, hogy erre a nemzetpolitikai fordulatra rövid időn belül esélyt lát a magyar baloldalon.

*

A Fidesz az elmúlt időszakban olyan mértékű, akár vulgármarxistának is nevezhető baloldali retorikát folytatott, hogy muszáj volt egyet hátra lépnie – vélekedett Orbán Viktor kijelentésének politikai tartalmáról az SZDSZ ügyvivője. Gusztos Péter szerint a Fidesz elnökének célja a szélsőséges szavazók megszólítása volt. A politikus ugyanakkor gyalázatosnak tartja, hogy az ellenzéki párt vezetője még mindig csak egy tetszőlegesen hergelhető tömeget lát a határon túli magyarokban. Amint Orbán Viktor meglát tíznél több határon túli magyart, rögtön azt gondolja, hogy kedve szerint ingerelheti őket – fogalmazott Gusztos Péter.

*

A Magyar Szocialista Párt elnöksége a leghatározottabban visszautasította Orbán Viktor tusnádfürdői kijelentését, amelyben nemzetellenesnek titulálta a magyar kormányt, és amellyel a baloldaliak becsületébe gázolt. Az MSZP felszólította a Fidesz elnökét, hogy vonja vissza ezen sértő és durva megnyilatkozását, amely sértő nemcsak a szocialista pártra nézve, hanem arra a két és félmillió magyar választópolgárra is, amelyik az MSZP-t kormányra juttatta. Mint írták, „Orbán Viktor ezen kijelentésével nemcsak a baloldali kormányt, hanem az ország választópolgárainak jelentős hányadát is nemzetellenesnek nevezte. Egyetlenegy politikus, senki, még a volt miniszterelnök sem engedheti meg magának, hogy nemzetellenesnek tartsa azokat az embereket, akik nem az ő gondolatait, gondolkodásmódját vallják”. Hozzátették: álságos dolog a nemzet egységéről beszélni, és közben az ország egyik felére súlyosan sértő megjegyzéseket tenni. Ezek a gondolatok együttműködés helyett csak megosztják a nemzet egységét. Az MSZP elnöksége elvárja és bízik benne, hogy a Fidesz elnöke visszavonja meggondolatlan szavait.

Losonczi Gergely, Pungor András, Simon Zoltán