Kezdőlap » Lexikonok » Ki Kicsoda » Bibó István

Bibó István

Bibó István Budapesten született 1911. augusztus 7-én.

Sz. J. P., 2005. július 4. 00:00

DÉNES IVÁN ZOLTÁN

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.

Standeisky Éva

Zsidókérdés Magyarországon 1944 után

Hovanyecz László, 2005. június 4. 00:00

KENEDI JÁNOS

SÁNDOR IVÁN

www.mult-kor.hu

Háború volt, háború

Megzavarták Gyurcsány beszédét

Gyurcsány Ferenc! Hungarofób lépéseid miatt nem vagy méltó a Bibó-szobor avatására – ez a felirat állt Dr. Bégány Attila V. kerületi önkormányzati

www.mult-kor.hu

Gyurcsány Ferenc! Hungarofób lépéseid miatt nem vagy méltó a Bibó-szobor avatására – olvasható Bégány Attila, a Jobbik V. kerületi elnökének közleményében.

A jogász, történész, politikai gondolkodó szobrának avatásán a budapesti Széchenyi rakparton köszöntőt mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Árpád volt államfő.

Még a Habsburg-ház egyes tagjai is inkább hajlottak a birodalom föderációs átalakítására, mint a magyar vezető politikusok. Orbán Viktor szerint „a liberalizmus mint szabadságharc okafogyottá vált”, hiszen minden normálisan gondolkodó ember beépítette már értékrendjébe mindazt, amit ez az eszmerendszer a világnak adhatott. (Orbán a múlt harcairól, MH, ápr. 19.)

Május 9-e a győzelem napja akkor is, ha a mai magyar jobboldal hangosabbik és – félő – erősebbik része a győzelem napját a vereség napjának tudja, a veszteseket, a magyar áldozatokat pedig hősöknek, akik végsőkig harcoltak a bolsevizmus ellen. Fölszabadulásról, győzelemről e felfogás szerint legfeljebb a zsidók tekintetében lehet szó, kivetvén ezzel a nemzettestből a zsidókat, vagy akiket ők annak tekintenek hatvan év után megint.

Előfizetés

1960 és a 60-as évek. Alig valamivel a forradalom után. A sokszor nosztalgiával emlegetett ‘boldog aranykor’. A ma élő többségnek már a gyermekévek, az első nyaralás a Balatonnál, az első nap az iskolában, az első szerelem, az első ballagás, az első felvételi, az első diploma, az első állás, fizetés, az első házasság, az első lakás, az első gyerek, az első fridzsider, az első telek, az első Trabant… Volt, akit csak akkor tartóztattak le az 56-osok közül, hogy 13 évi börtönre ítéljék.

KERESZTES A. KRISZTIÁN