1916 Április 13. (91 éve történt)
Történetek
1998 Március 31. (9 éve történt)
Halmos László: Lág Báomer-i történet
Valószínû, hogy a Hamasz-kormányzat fog építkezni azon a földön, ahol Méá Seárim és Bátéj Ungárin lakói egy régi Lág Báomer-reggelen új városnegyedet képzeltek maguk elé…
A zsidó maffia igenis létezett – persze nem a kifejezés lovasistváni értelmében. A XX. század elejének bevándorlókkal teli Amerikájában három maffia vált a legerősebbé, az olasz, a zsidó, és az ír.

Ezen a fotón egy régi kép látható. Persze nem olyan régi, mint ahogyan sokan szeretnénk. Nem a múlt századi harmincas-negyvenes évekből származik. Á dehogy. Csak innen az ezredfordulóról, talán még három év sem telt azóta, hogy a biztos kezű és véleményű, közéleti kérdések iránt nyilvánvalóan érdeklődő, két színű festékkel és pemzlivel minimum rendelkező egyén odafestette az ‘Együtt többre jutunk” feliratú plakátra, hogy aszondja: ‘Zsidók ti biztos”.
Van-e eredeti magyar zsidó irányzat?

2005. május 9-én, a második világháború győzelmes befejezésének 60. évfordulóján egyenruhás, rohamsisakos magyar nácik karddal leszúrtak egy magyar állampolgárt – aki törvényeink és társadalmunk teljes védelmét élvezi -, mert ez a honfitársunk, polgártársunk, testvérünk cigány. A roma etnikum tagja.

A családnév-változtatás és a névpolitika összefüggéseiről az 1990-es évek közepén indult átfogó történeti-szociológiai kutatás az 1956-ban Franciaországba távozott és ott nemzetközi hírnevet szerzett Karády Viktor szociológus vezetésével. A felmérést az tette lehetővé, hogy a Belügyminisztérium akkor engedélyezte a kutatásban részt vevő Kozma Istvánnak a kutatók előtt addig (és azóta is) zárolt névmagyarosítási akták anonim vizsgálatát.
Egy régi bölcsesség szerint áldás és átok édestestvérek, kézen fogva érkeznek. Aki kételkedne a mondás igazságában, nem randevúzott még a sors szeszélyeivel. És nem találkozott Gerendás Péterrel sem, aki melankolikus optimizmussal tesz hitet az élet, az apaság és az azokkal járó áldások mellett.

Azt mondja Gyurcsány Ferenc, hogy a Szovjetuniónak az európai és magyar történelemben játszott szerepét meg kell vitatni. Mintha nem ugyanő harsogta volna világgá nemrég Moszkvában a kommunisták egyik legelcsépeltebb kifejezését, amelyről a rendszerváltáskor azt hittük, honi államférfi szájából többé nem hangozhat el.

1933. május 10-én Berlinben nyilvános könyvégetést tartottak a nácik. A nemzetiszocializmus által értéktelennek, veszélyesnek ítélt művek a berlini Opera téren váltak a tűz martalékává. Köztük olyan írók munkái mint Erich Kästner, Bertolt Brecht, Karl Marx, Thomas Mann, Sigmund Freud, Albert Einstein.


