Forrás: National Geographic

1933. május 10-én Berlinben nyilvános könyvégetést tartottak a nácik. A nemzetiszocializmus által értéktelennek, veszélyesnek ítélt művek a berlini Opera téren váltak a tűz martalékává. Köztük olyan írók munkái mint Erich Kästner, Bertolt Brecht, Karl Marx, Thomas Mann, Sigmund Freud, Albert Einstein.

1933. január 30-án Hindenburg német köztársasági elnök Adolf Hitlert nevezte ki kancellárrá. Innentől egy új időszámítás vette kezdetét Németországban. Hitler figyelme az élet minden területére kiterjedt, és mindent a nemzetiszocialista elvek és értékek szolgálatába állított. Ebben a munkában segítségére volt kiváló, leghűségesebb híve, Joseph Goebbels népnevelési és propagandaminiszter. A propagandafőnök mindent megtett azért, hogy a Führer hatalmát teljes mértékben biztosítsa. Ennek volt a része a több német városban lezajlott könyvégetés.

1933. május 10-én más német városokkal egyetemben, Berlinben is könyvégetésre került sor. Rengeteg könyvet ítéltek németellenesnek, melyeknek között irodalmi, pszichológiai, történelmi, közigazgasági, politikai művek egyaránt szerepeltek. Így többek között olyan szerzők munkái váltak a tűz martalékává, mint Thomas Mann, Sigmund Freud, Bertolt Brecht, Erich Kästner vagy Albert Einstein. A berlini könyvégetésen Goebbels is ott volt, aki kijelentette, hogy a zsidó vagy szocialista szerzőknek nincsen helye a nemzetiszocialista művészetben és kultúrában.

A „kulturális tisztogatás” keretén belül 1933 május végéig a nyilvános könyvtárakból, mintegy 10 ezer mázsa könyvet távolítottak el. A nácik fekete listája több mint 3000 könyvet tartalmazott. Igazán említésre méltó ellenállásra nem került sor.

Kun Enikő

Comments are closed.