Uj Péter, 2005. június 8. 00:00

Dan Naveh izraeli egészségügy-miniszter szerint Izraelnek el kellene halasztania a Gázai övezetből való, augusztusra tervezett kivonulást az újabb palesztin erőszakhullám miatt.

Költő és a palesztinai zsidó ellenállási mozgalom harcosa. 1921-ben született Budapesten, asszimilálódott zsidó család tagjaként. Apja, Szenes Béla sikeres szinpadi szerző volt. A református Baár-Madas leánygimnáziumba járt, de az egyre erősödő antiszemitizmus és a nácizmus előretörése cionistává tette.

Bibó István Budapesten született 1911. augusztus 7-én. Édesanyja Grane Irén; édesapja Bibó István: etnológus, filozófus, a szegedi Egyetemi Könyvtár igazgatója volt.

Ahmed Abul Geit június 19-én a kétoladalú együttműködésről fog tárgyalni a zsidó államban

(1871-1957)

Született: 1933 04.02. Debrecen.

Lôw Immánuel több mint 90 évet (1854. januártól 1944. augusztusig) átívelô életpályája a modern magyar zsidó történelem csaknem minden korszakát érintette. Amikor született, az ország zsidósága még nyögte azt a kétmillió háromszázezer forintos óriási hadisarcot, amit Haynau osztrák hadvezér vetett ki a magyar zsidóságra a szabadságharc bukása után 1849-ben, mert ahogy megfogalmazta elômozdították az ottani forradalmat, amely az ô közremuködésük nélkül soha nem nyerhetett volna olyan terjedelmet. Születése után két évvel Ferenc József császár eltörölte a hadisarc még ki nem fizetett, hátralévô összegét, és a már befizetett pénzt felajánlotta egy modern pesti rabbiképzôcéljaira. Bár micváját ünnepelte, amikor létrejött a Kiegyezés, a zsidó emberek teljes egyenjogúságot kaptak az ország nem zsidó lakosaival.

Izrael Állam első elnöke, a Cionista Világszervezet elnöke (1920-1930 és 1935-1946) és kiváló tudós.

Hanák Péter történész Kaposvárott született, zsidó kispolgári családban. Somogyi Éva így ír róla: „& a szegény, tehetséges zsidó fiúk tradicionális felemelkedési útja bezárult.” A felszabadulás után a kommunista párthoz csatlakozott. „1956 után az egyetemről eltávolítva a kutatásnak szenteli magát.”

David Ben-Gurion Izrael Állam első miniszterelnöke, a Munkapárt karizmatikus vezetője 1886-ban született az Orosz-Lengyelország-i Plonskban. Apja, Avigdor Green által alapított modern chéderbe, zsidó elemi iskolába járt. Már fiatal fiúként cionista ifjúsági társaságot alapított, majd 1904-ben Varsóba ment, ahol csatlakozott a Poale Cion baloldali cionista szervezethez, és állást foglalt a cionista világot megosztó Uganda-terv körül kialakult vitákban. Ben Gurion világosan leszögezte, hogy ellenez minden, a zsidókérdésre Palesztinán kívüli területen megoldást „találó” javaslatot.

„Mozgalmat kell teremteni. A jelszavunk egyszerű: haza akarunk menni”

Teleki gróf 1879-ben született Budapesten. Családjának egyetlen gyermeke volt Tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban folytatta. Az I. világháború után fokozatosan részt vállalt a politikai életben, tagja volt a trianoni szerződést aláíró magyar küldöttségnek. Párizsból visszatérve Horthy Miklós felkérésére 1920-ban kormányt alakított, nevéhez fűződik még ezévben a Egész életében meggyőződéses antiszemita volt, ezt büszkén vállalta. Miniszterelnökségeihez fűződik a (1939) elfogadása, valamint a (1928), mely az eredeti törvény faji elemeit enyhítette.

költő, író, szerkesztő (Budapest, 1930. december 23.)

.

A MÁSODIK ZSIDÓTÖRVÉNYRŐL

A NUMERUS CLAUSUS MÓDOSÁTÁSÁRÓL[1]

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.

Ady Endre kiadatlan cikke, amely most került elő a Nyugat 1917. évi kézirat-mappájából, közlését akkor vele egyetértően cenzúramentes időre halasztottuk.

Morituri te salutant: új magyar társadalom. Athén vagyunk most. A fórumon élünk valamennyien. A magyar fórumon: Pusztaszeren.