Életrajz

Standeisky Éva

Édesapám hagyatékából került elő egy figyelemreméltó könyv, amelynek adatain a jelen írás túlnyomó része alapszik. Apám precíz ember és gondos ügyvéd volt, ezért kénytelen volt ronggyá forgatni a könyvet az állampolgársági és büntetőügyekben, hogy ügyfelei számára megleljen bizonyos lyukakat, amelyek a jogrendszer sűrű szövetén keletkeztek az idők során. Konkrét esetekkel nem untatom az olvasót, csupán a könyv állapotát s a buzgó használat indokát magyarázom. A vaskos kötet címe: A zsidók egyenjogúsítására és külön jogrend alá helyezésére vonatkozó jogszabályok, írták dr. Tóth László kir. törvényszéki bíró és dr. Ribáry Géza ügyvéd, kiadta a Hungária Könyvkiadó Budapesten, 1939-ben, vitéz Bánó Lehel felelős kiadásában. A könyv tulajdonképpen kompiláció: két részből áll. Az elsőben azokat a jogszabályokat ismerteti, amelyeket a XIX. század folyamán a polgárosuló Magyarországon a liberális eszmék térnyerése folytán az általános jogegyenlőség értelmében hoztak meg a zsidók egyenjogúsítása érdekében, míg a második – sajnos sokkal terjedelmesebb – részben összeállítja és közli azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek a zsidók jogfosztásáról a kiadásig megszülettek, ez utóbbiakat szemérmesen „külön jogrend alá helyezés”-nek nevezi. Itt mindjárt tegyünk két megjegyzést. Az első: már az előszó szükségesnek tartja rögzíteni, hogy e jeles jogi szakmunka „pártatlanságának és politikamentességének hangsúlyozása jelentkezik a szerzők személyében is, akik közül az egyik vitathatatlanul keresztény bíró, a másik zsidó ügyvéd”. A másik megjegyzés: noha a kompiláció a külön jogrend alá helyezés cím alatt szám szerint 4 törvényt, 6 miniszterelnöki rendeletet és további 6 szakminiszteri rendeletet közöl, a gyűjtemény kiadásának időpontjában még nem született meg a zsidók jogfosztásáról szóló jogszabályok legdurvábbika, az 1941 augusztusában kelt szégyenteljes és embertelen Harmadik zsidótörvény, amely bűncselekménnyé nyilvánította a „fajgyalázást” (zsidónak minősülő személy által nem zsidóval folytatott nemi érintkezést), és „jogi” alapul szolgált a zsidónak minősített hatszázezer magyar állampolgár elhurcolásához, megkínzásához, megsemmisítéséhez. Mindezen megjegyzések előrebocsátása mellett is érdemes a könyvet áttanulmányozni, mert értékes ismereteket nyerhetünk a mostanában olyannyira „megbeszélni” kívánt „zsidókérdés” problémaköréhez.

Magyarországon talán még hangsúlyosabban, mint Közép-Kelet-Európa más országaiban a zsidóság és az irodalom kapcsolata a múlt század 80-as 90-es éveitől a kulturális élet eleven problémája volt; a probléma nyílt feltárása máig sem történt meg teljesen. Csak egy tényre utalunk: egyetlen európai nagyvárost sem ismerünk, melyben a zsidóság (s a belőle bőven termő értelmiség) számaránya a századforduló éveiben oly magas lett volna, mint Budapesten (20-22 százalék, szemben pl. az erősen zsidós-nak tartott Béccsel, ahol arányuk nyolc százalék körül mozgott.) De Budapesten nemcsak a zsidók magas származásáról volt szó, hanem pl. Krakkóhoz, Varsóhoz sőt Prágához képest sajátos körülményekről is: a 19. század nagy részét uraló nemesi liberalizmus a hazai zsidóságot és főleg értelmiségét már korán az asszimiláció útjára terelte. Mint ismeretes, Ady az első világháború alatt írt Korrobori c. cikkében (melyet Szabó Dezső és mások is később antiszemita éllel interpretáltak) a problémát egyenesen úgy képzelte megoldani, hogy a polgárság körében gazdaságilag kiemelkedő szerepre jutott, kulturálisan modernizálódni vágyó, zömében gyors asszimilációra beállított zsidóság és a magyarság egy új népben egyesüljön: Hogy a zsidók megcsinálták nekünk Budapestet, s mindazt, ami talán talán? biztosan nincs is, de európaias és távolról mutatós? Segítségünkre jöttek nekünk, akik már nem vagyunk, azok, akik mint nép, szintén nincsenek… gyűlölve-vágyva ropjuk a szerelmi táncot. Itt egymást fojtogatva a szerelemtől vagy új népet produkálunk, vagy pedig utánunk az özönvíz…

ás: Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat 1984

Azt írja Szentgyörgyi Zsuzsa: (Wahrmann Mór) „az első zsidó származású képviselő a magyar országgyűlésben. Nos, Wahrmann Mór nem volt zsidó származású. Wahrmann Mór egyszerűen, származás nélkül, zsidó volt. A pesti zsidó hitközség elnöke volt, zsidóként halt meg, a zsidó temetőben nyugszik. Ritka az olyan alkalom, hogy a (nyomtatott vagy elektronikus) sajtóban helyesen használják a jobb sorsra érdemes származású szót. A hibás használatnak alapvetően két okát figyeltem meg. Az egyik a tudatlanság (ezt nem feltételezem a jelen esetben), a másik az eufemizmus: jelezni kívánom, hogy az illető zsidó (cigány, szerb stb.), de ez kínos: nehogy már antiszemita, rasszista, nacionalista legyek. Ekkor jön a származású.

Zsidókérdés Magyarországon 1944 után

Az alábbi tudósítást Michael J. Jordan – Budapesten állomásozó szabadúszó újságíró (michaeljjordan@compuserve.com) – küldte Budapestről a prágai Szabad Európa/Szabadság Rádiónak, ahonnan számos nyelvre fordítva sugározták, értesültünk az internetről, ahonnan sikerült hozzájutni a tudósítás eredeti, angol szövegéhez is.

Saul Moffáz izraeli védelmi miniszter rendkívüli értekezletet hívott össze, hogy eldöntsék, milyen választ ad Izrael a legújabb rakétatámadásokra. A Gázai övezetben ugyanis 3 kasszam-rakétát lőttek Szterot városára.

Jeruzsálem „örökre” Izraelé – hangoztatta hétfőn Ariel Saron izraeli kormányfő a város arabok lakta keleti része elfoglalásának harmincnyolcadik évfordulója alkalmából mondott rövid beszédében.

A palesztinok viszont magukénak követelik Kelet-Jeruzsálemet, amelyet leendő államuk fővárosának tennének meg

Átadták Budapesten az Amerikai úti Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége (MAZSIHISZ) Szeretetkórház új épületszárnyát.

A Templom-hegyen lévő al-Aksza mecsetnél palesztinok kövekkel támadtak egy zsidó csoportra, amely meglátogatta a muzulmánok és a zsidók által egyaránt szentnek tartott épületegyüttest.

TESLÁR ÁKOS

Az izraeli parlament elnöke ellenzi a gázai kivonulást, de támogatja a végrehajtását

Hovanyecz László, 2005. június 4. 00:00

Nincs is magasztosabb pillanat, amikor a bölcs, higgadt és felette kulturált polgárok közéleti összejövetelén ‘letetveszsidóznak’ egy művészembert. Székhelyi József szegedi színigazgatót tudniillik, aki egy márciusi SZDSZ-rendezvényen mondott beszédében – jelképesen – Tokaj hímvesszejének tisztelte Orbán Viktort, ki szétcsepegteti nektárját a honban.

Magyarország elkötelezett az Izraelhez fűződő kapcsolatok elmélyítésében

Nincs is magasztosabb pillanat, amikor a bölcs, higgadt és felette kulturált polgárok közéleti összejövetelén „letetveszsidóznak” egy művészembert. Székhelyi József szegedi színigazgatót tudniillik, aki egy márciusi SZDSZ-rendezvényen mondott beszédében – jelképesen – Tokaj hímvesszejének tisztelte Orbán Viktort, ki szétcsepegteti nektárját a honban.

50 százalékra csökkent a lakosság körében a támogatottsága az Ariel Saron miniszterelnök kezdeményezte kivonulási tervnek Izraelben, a kormányfő népszerűsége azonban nőtt. Izrael 21 zsidó telepet akar kiüríteni a Gázai övezetben, és négyet Ciszjordániában augusztus közepétől. (MobilPress)