Kezdőlap » Lexikonok » Ki Kicsoda » Galamb József

Galamb József

Magyar származású tervező mérnök, aki a híres Ford T-modell megalkotója. Makón született 1883-ban. 1903-ban indult az Újvilág meghódítására. 1905. december 11.-én, mint tervező állt munkába a Fordnál, ahol a tulajdonos Henry Ford hamar felfigyelt rá és megbízta a később világhíressé lett T-modell megtervezésével. 1944-ben vonult nyugdíjba, 1955. december 4-én hunyt el Detroitban.

Galamb József

Galamb József, ✡ Galamb József bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

1881. február 3.-án született Makón, többgyermekes családban. Édesapja korán meghalt, ezért ügyvédként praktizáló bátyja vette a szárnyai alá. 1895-től a szegedi Fa- és Fémipari Szakiskola tanulója. Jó jegyeinek köszönhetően, a szakiskola harmadik osztályának befejezése nélkül felvételt nyert a budapesti Állami Felsőipari-Iskolába.

Erkölcsi rehabilitáció előtt a lángszóró és sok száz polgári találmány magyar atyja?

A Ford-művekről és alapítójáról, Henry Fordról annyi könyvet írtak már, hogy szinte egy kisebb könyvtárat betöltene. Munkamódszeréről, üzleti és politikai nézeteiről még ma is folynak viták.

Azt írja Szentgyörgyi Zsuzsa: (Wahrmann Mór) “az első zsidó származású képviselő a magyar országgyűlésben. Nos, Wahrmann Mór nem volt zsidó származású. Wahrmann Mór egyszerűen, származás nélkül, zsidó volt. A pesti zsidó hitközség elnöke volt, zsidóként halt meg, a zsidó temetőben nyugszik. Ritka az olyan alkalom, hogy a (nyomtatott vagy elektronikus) sajtóban helyesen használják a jobb sorsra érdemes származású szót. A hibás használatnak alapvetően két okát figyeltem meg. Az egyik a tudatlanság (ezt nem feltételezem a jelen esetben), a másik az eufemizmus: jelezni kívánom, hogy az illető zsidó (cigány, szerb stb.), de ez kínos: nehogy már antiszemita, rasszista, nacionalista legyek. Ekkor jön a származású.

Tavasszal avatják a pesti Duna-parton, a Parlament tőszomszédságában az első Bibó István-emlékművet, amely Széri-Varga Géza alkotása. Az 53 esztendős, Csobánkán élő szobrász tizenhárom pályázó közül ‘kiütéssel’ győzött a versengésben, nagyágyúkat utasítva maga mögé.

– Az apropó egy könyv, ami a napokban jelent meg, és amelyet igen ünnepélyes körülmények között mutatott be akadémiai elnökként, a tudományért legfelelősebb emberként. Világhíres magyarok, az a címe ennek a könyvnek. Azáltal, hogy a határok most itt látványosan nyitotta váltak körülöttünk, a tudománynak van-e valami új útja, vagy új szerepe abban, hogy a magyarok olyan sokat hangoztatott világhíressége, a magyar agynak az olyan nagyon sokszor aláhúzott nagyra tartott volta, az valóban határok nélküli legyen?