Az alábbi tudósítást Michael J. Jordan – Budapesten állomásozó szabadúszó újságíró ([email protected]) – küldte Budapestről a prágai Szabad Európa/Szabadság Rádiónak, ahonnan számos nyelvre fordítva sugározták, értesültünk az internetről, ahonnan sikerült hozzájutni a tudósítás eredeti, angol szövegéhez is.

Michael J. Jordan egy hasonló jellegű cikkét a Christian Science Monitor c. amerikai napilap 2000. február 24-én közölte, amelyről – az MTI híradása alapján – a Magyar Hírlap másnap beszámolt róla a cikk szerzője nevének említése nélkül.

Az alábbi szöveg a teljes cikk fordítása.

* * *

Amikor egy vezető magyar politikus beszédét a ‘kozmopolitákra’ és a ‘kommunista zsidókra’ utaló baljós hivatkozásokkal fűszerezi – ahogyan azt Kövér László helyettes miniszterelnök tette január 29-én – nem várhatja, hogy könnyedén veszik. Magyarországon fél évszázada hasonló retorika olyan népirtást gerjesztett, amelyben több mint félmillió magyar zsidót öltek meg.

Csakhogy a Kövéréhez hasonló beszédek és különféle zsidóellenes provokációk egyre gyakoribbakká váltak Magyarországon az elmúlt fél évben és ez Közép-Európa legnagyobb zsidó közösségében rossz közérzetet okoz.

Zsidó megfigyelők szerint a ‘politikai antiszemitizmus’ növekvő használata nem csupán gyűlöletkeltő fogás, hanem, mint állítják, Orbán Viktor, Magyarország körmonfont miniszterelnökének és tanácsadóinak cinikus stratégiája. A 36 éves Orbán a ‘Jobboldal Emberének’ szeretné beállítani magát. Noha senki sem mondaná, hogy antiszemita, egyes szövetségesei ügyesen használják a nacionalista keresztény-konzervatív jelképeket és a holokauszt revizionizmust.

‘Mindezek mélyen kódolt üzenetek a szélsőjobbnak, hogy megmutassa, hol ver a szíve’, mondja Haraszti Miklós író, volt ellenzéki és korábban országgyűlési képviselő. ‘Kellenek nekik ezek a szavazók még akkor is, ha a mérsékelteknek bizonyos mértékben elveszítik rokonszenvét és az újságírók valamint a liberális véleményformálók megvetését vívja ki magának’.

Tavaly nyár óta számos, a zsidókkal kapcsolatos téma került a szalagcímekbe annak ellenére, hogy az ország mintegy százezres zsidósága a lakosságnak csupán egy százaléka. Először a kormány azt akarta elérni – de ezt ejtették a zsidó szakértők tiltakozása után -, hogy újraírják annak az auschwitzi zsidó kiállítás szövegét, amelyet 1965-ben hoztak létre. Az új változat a magyar holokausztért minden hibát Németországra hárított volna. Németország 1944 márciusában foglalta el az országot és a szöveg nem említette Magyarország szerepét.

Ősszel azután tisztségviselők egy olyan táblát lepleztek le, amely a magyar csendőrségnek állított emléket, miközben elhallgatta azt a tényt, hogy ez a rendőrség volt az, amely 1944 tavaszán hét héten át lelkesen hajtotta végre a nácik utasításait, hogy a magyar vidékről 437 000 zsidót összefogdosson és deportáljon.

Magyar zsidók szerint ezek a lépések részei egy olyan összehangolt kampánynak, amelynek célja Magyarország múltjának tisztára mosása. Schmidt Mária, Orbán egyik kulcsfontosságú tanácsadója, akit gyakorta bírálnak, mert Magyarország egyik vezető revizionistájának tartják, azzal érvel, hogy négy évtizednyi kommunizmus után, amelyben a történelem dokumentumait valóban ideológiai szempontból torzították, szükség van arra, hogy a történelmet új távlatból mondják el.

’40 éven át mindenről hazudtak’, jelentette ki Schmidt a Szabad Európa/Szabadság Rádiónak. ‘Örülök neki, hogy most verseny van a történelem elmondásában, mivel senkinek sem lehet kiváltságos helyzete vagy monopóliuma. Mindannyian ebben az országban élünk; mindannyiunknak megvan a saját történelme és saját szempontja’.

Schmidt elmondta, hogy a Mein Kampf, a ‘Cion bölcseinek jegyzőkönyve’ és egyéb, számos budapesti könyvesboltban új, magyar nyelvű kiadásban kapható antiszemita értekezés korlátlan kiadását és terjesztését pártfogolja.

Haraszti szerint a zsidókat még jobban aggasztja az, hogy Orbán a jelek szerint szívesen veszi Csurka István és szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) parlamenti támogatását. Csurkát szélsőséges nézeteiért 1993-ban az első, posztkommunista kormánypártból, a Magyar Demokrata Fórumból kirúgták. 1998 júliusában tért vissza a parlamentbe, amikor a MIÉP éppen csak becsúszott az 5 százalékos küszöb fölött és 386 országgyűlési helyből 14-et nyert el.

Csurka és hű követői arról ismertek, hogy az ‘idegen elemekkel’ és ‘liberális árulókkal’ kapcsolatos összeesküvésekről beszélnek. Azt is megkérdőjelezték, hogy miért van ‘aránytalanul’ sok zsidó a médiában, a vezető szimfonikus zenekarokban és a tavalyi Frankfurti Könyvvásárra küldött magyar szerzők küldöttségében. Ezen kívül Csurka lényegében az egyetlen közép-európai politikus, aki Jörg Haidernek az osztrák politikában való felemelkedését üdvözölte.

Mind e közben Orbán hallgat és felülről nézi a marakodást. Végül is Magyarország a Nyugat szerves része kíván lenni. Az elemzők azt gyanítják, hogy Orbán keresi azt a vékony mezsgyét, amely elválasztja azt, amennyire a magyar társadalom hajlandó jobbra tolódni attól, amit még Magyarország nyugati partnerei eltűrnek. Egyes szomszédaihoz képest (Jugoszlávia, Horvátország, Románia és Ukrajna), Magyarország jelenleg a gazdasági és politikai stabilitás oázisának tűnik. Ágy tehát a Nyugat nem zavartatja magát Magyarország belpolitikája miatt. De ugyanakkor a nemzetközi nyomás – mint az a nagyon csípős jelentés, amelyet a Rágalmazásellenes Liga adott ki tavaly decemberben – Orbánt arra kényszerítheti, hogy megváltoztassa az általa járt utakat.

Ugyanabban a hónapban, amikor a jelentést kibocsátották, a kormány bejelentette, hogy egy holokauszt múzeumot és dokumentációs központot finanszíroz. Majd január 18-án a budapesti gettó szovjet felszabadításának emlékünnepségén Pokorni Zotlán oktatásügyi miniszter azt javasolta, hogy Magyarország minden évben egy napon emlékezzen meg a holokausztról.

A magyar zsidók azonban ezeket a nézeteket pusztán lagymatag kísérleteknek tartják, melyek célja a kár korlátozása és a kapcsolatok javítása. Sok zsidó volt a több ezer magyar között, akik február 13-án antifasiszta tüntetésen vett részt Budapesten. ‘Ha rejtőzködsz vagy kerülöd a konfliktust, semmivel sem jársz jobban – nekik akkor is “büdős zsidó” (először magyarul, majd zárójelben angolul az eredetiben – ford. megj.) leszel, mondta a 25 éves Molnár Bálint, a tüntetés résztvevője és a jeruzsálemi Héber Egyetem friss diplomása nemzetközi kapcsolatokban. ‘Nagyapám, aki 84 éves holokauszt túlélő, átkozódik, káromkodik és olykor a televízió képernyőjére köp. De azt hiszem az antiszemitizmussal dinamikusabban kell szembeszállni. Szembe kell nézni ezekkel az emberekkel és több zajt kell csapni’.

Fordította: Lovas István

Angolul

Comments are closed.