Lôw Immánuel több mint 90 évet (1854. januártól 1944. augusztusig) átívelô életpályája a modern magyar zsidó történelem csaknem minden korszakát érintette. Amikor született, az ország zsidósága még nyögte azt a kétmillió háromszázezer forintos óriási hadisarcot, amit Haynau osztrák hadvezér vetett ki a magyar zsidóságra a szabadságharc bukása után 1849-ben, mert ahogy megfogalmazta elômozdították az ottani forradalmat, amely az ô közremuködésük nélkül soha nem nyerhetett volna olyan terjedelmet. Születése után két évvel Ferenc József császár eltörölte a hadisarc még ki nem fizetett, hátralévô összegét, és a már befizetett pénzt felajánlotta egy modern pesti rabbiképzôcéljaira. Bár micváját ünnepelte, amikor létrejött a Kiegyezés, a zsidó emberek teljes egyenjogúságot kaptak az ország nem zsidó lakosaival.
1878-tól korán elhunyt apja, Lôw Lipót szegedi rabbiszékét tölti be. Alig egy éve muködött ott, amikor a hírhedt hatalmas árvíz elöntötte a várost. Azonnal tutajra szállt, és maga evezett be a régi zsinagógába, ahol élete kockáztatásával mentette ki a frigyszekrénybôl a Tórákat és díszeiket, számos kegyszert és az embereket.
19001903 között heroikus munkával, a szervezés zsenialitásával teremti meg a pénzügyi alapját egy új, monumentális szegedi zsinagóga felépítésének. Majd maga tervezi meg, ezen idô alatt, a templom beosztását, fal- és ablakfestésének ábráit. Tekintve, hogy a szentírási és talmudi kor flórájának és faunájának világviszonylatban is a legnagyobb tudósa volt, a zsinagóga belseje szinte mint mint egy tudományos mu buvöli el a látogatókat. A Tisza-parti város turistahivatal a a nyári szabadtéri játékok idején már nagyon régóta szervez zsinagógalátogatásokat, amikor Magyarországnak ezt a legszebb zsidó templomát tízezrek tekintik meg, gyönyörködhetnek a Lôw Immánuel által tervezett díszekben, fal- és ablakfestészetében, élvezhetik azok tudományos magyarázatait.
Az elsô világháború idején lelkes, hazafias szónoklatokat tartott, amelyek a Magyar Zsinagóga címu, Lebovits József által szerkesztett folyóirat 191418 között megjelent köteteiben olvashatók. 66 évet átívelô (18781944) rabbisági muködése folyamán templomában mindig mély átérzéssel emlékezett meg a magyar nemzet ünnepeirôl, megrendüléssel idézte fel tragédiáit. Nagy államférfiainak, íróinak, költôinek, muvészeinek soha nem feledkezett meg születési vagy halálozási évfordulóiról. Ezekrôl szóló, nagy gonddal kimunkált szónoklataival találkozhatunk a Száz beszéd és a Kétszáz beszéd címu könyvekben.
Egyetlen olyan év volt ezen hosszú pálya alatt, amikor nem teljesítette hazafias kötelességét. Ám ez sem a saját hibából történt. 1920-ban, a legvéresebb fehérterror idején bátran kiállt a zsidókat gyilkoló különítményes tisztek ellen. Ez nem volt kockázatmentes vállalkozás, hisz a Szeged és Kecskemét közötti területen tomboltak a legerôsebben Héjas Iván, Francia Kis Mihály rablógyilkos martalócai. Egy zsidó ember élete semmit nem számított. Bárkit eltehettek láb alól.
Ebben az idôben kereste fel Lôw Immánuelt egy kitért zsidó újságíró, és a gyilkosságokkal, rablásokkal, fosztogatásokkal kapcsolatban megkérdezte a fôrabbit, mi a véleménye Horthy kormányzóról, akit nem sokkal elôtte választottak meg erre a legmagasabb állami posztra. Lôw bátran jelentette ki, hogy a szörnyu belpolitikai helyzet és a kialakult terror miatt elsôsorban Horthy Miklós kormányzót terheli a felelôsség! Neki mindenképpen le kellene mondania. Ha tudott és tud a terrorról, akkor azért, mert nem tett ellene semmit, ha nem tud róla, akkor azért, mert milyen vezetô az, aki nem tudja, hogy mik történnek az országában.
A kitért zsidó sietett megírni Lôw nyilatkozatát, és nem restellte szóban is felhívni rá az illetékesek figyelmét. Azonnal akcióba léptek a pribékek, és Lôwöt kormányzósértésért letartóztatták, meghurcolták, majd a hírhedt szegedi Csillag börtönbe zárták. Tettük mindenképpen törvénytelen volt, mert a fôrabbit akár már 1917 óta a kongresszusi alapon álló (neológ) zsidó felekezet egyhangúlag a magyar felsôház tagjává választotta. 13 hónapig sínylôdött Lôw a szegedi börtönben, míg kiszabadulhatott. Csak azért nem lett végzetes következménye az ügynek, mert világszerte nagy felháborodást váltott ki a törvénytelen üldözés, és számos elismert tudós, író, költô és politikus lépett közbe a bebörtönzött érdekében.
Szó volt már Lôw kiváló beszédeirôl, amelyek nemcsak tartalmukban, hanem formájukban is ôrizték a magyar széppróza archaikus irodalmi értékeit. De elmondva kevésbé váltották ki a kívánt hatást. A fôrabbi nem szónoki erényeivel emelkedett a magyar rabbikar legnagyobbjai közé, hanem tudományos munkáival, amelyek a hagyományos zsidó irodalom és a természettudományos hatalmas tárházának ismeretén alapultak.
Kiemelkedô tudásának alapjait a berlini Zsidó Tudományok Fôiskoláján, majd a Lipcsei Egyetemen szerezte. Már fiatalon nagy hírnévre tett szert mint a héber s arámi nyelv szótárírója és az ókori zsidó néprajz ismerôje. A gesenius-féle nagy héber szótár több kiadásának társszerkesztôje volt. Fô muve a Die Flora der Juden (A zsidóság növényvilága), amely 4 kötetben, 1924 és 1934 között jelent meg. Ebben a monumentális alkotásban az archeológia, a botanika és a filológia eszközeinek alkalmazásával tárta fel a tórai és talmudi idôk flóráját. Az 1944-es tragikus események miatt kéziratban maradt a Mineralien der Juden (A zsidóság ásványai) címu munkája, amelyet 1969-ben A zsidóság faunája és ásványai címen Scheiber Sándor adott ki és írt hozzá bevezetôt.
Lôw Immánuel tudományos munkáiról külön tanulmányt lehetne írni. Itt csak azt a könyvét említem még meg, amelyet Kulinyi Zoltánnal írt együtt hitközségnek centenáriumára, 1885-ben. Ebben a szegedi hitközség elsô 100 évének történetét vetette papírra, melyet 1887-ben kiegészített az ottani Chevra Kadisa történetével is.
Világszerte általános elismerést aratott tudományos munkássága sem óvta meg azonban attól, hogy 1944 júniusában ne zsúfolják marhavagonba családjával és hitsorsosaival együtt. Ôt is elindították Auschwitzba, de szerencsére Pesten a Kasztner-féle mentési akció keretében családjával együtt kivették a vagonból. Itt is érte a halál ugyanezen év szeptemberében.
Forrás: cionista.hu
