Kezdőlap » Lexikonok » Ki Kicsoda » Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond

(Tiszacsécse, 1879. jún. 29. - Bp., 1942. szept. 5.): író, újságíró, szerkesztő, a 20. sz.-i magyar realista prózairodalom legkiemelkedőbb alakja. Paraszti sorban élő apja, ~ Bálint és a ref.

Szabó István új magyar filmre készül Időpont: 2006-02-01 13:33:33

Kedden este a 37. Magyar Filmszemle Szabó István filmjével nyitott meg – A filmet a szakma jól fogadta

Borgos Anna pszichológussal, Kosztolányiné Harmos Ilona életművének kutatójával Kőrössi P. József beszélget az Alexandra Könyvesházban január 12.-én, csütörtökön este 7 órától.

Melyik műre, eseményre emlékszünk szívesen vissza a tavalyi évből? Szubjektív összeállításunkban elsőként Spiró György regényét, a Fogságot értékeljük.

KőBáNYAI JáNOS A HIáNY TéNYEI

Eleven (11) színek címmel Gáti György fotóművész a főváros XI. kerületében készített alkotásai a Karinthy Szalonban (Bp. XI. Karinthy Frigyes út 22) láthatók december 2-ig. Gáti igyekezett az épületek, vagy az adott táj különleges részletét megragadni. A tárlaton kiállították például a művész Kelenföldi pályaudvart ábrázoló fotóit, de a fényképek segítségével elkalandozhatunk a Gellért tér, a Móricz Zsigmond körtér vagy a Bartók Béla út egy-egy szegletébe is.

A zsidóság és nemzetiség fogalmának meghatározó, sőt eredendő kapcsolata van a magyar történelemben – csak éppen teljesen ellenkező értelemben, amelynek jegyében újból felbukkant a tömegmédiumokban, mint riogató, noha a mai viszonyokat plasztikusan leképező kísértet.

Zalán Eszter, 2005. október 31. 00:00

KÁDÁR JUDIT

Ingyenes épületlátogató hétvégeHova menjünk?

Várak, erődítmények, kastélyok, kúriák, paloták – Kulturális Örökség Napjai 2005. szeptember 17-18.

Hegyi Gyula, 2005. augusztus 16. 00:00

Nem igaz. Egyáltalában nem nézünk jól ki. Tessék útra kelni – gyalog, kerékpáron, autón – és szíveskedjenek bejárni Tolnát, Baranyát, kövessék Móricz Zsigmond örök értékű jó tanácsát „gyalogolni jó”. Amit az országban látnak, az siralmas. Elhanyagolt községházák, valaha szebb napokat látott pompás épületek, városházák, ódonul zord megyeházák, régi szállodák, amelyeket nagy pénzért a legvacakabb szocreál stílusban újítottak föl (tisztelet a kivételnek).

Óvatos visszakozás és azonnali, figyelemelterelő ellentámadás gyakori kelléke a politikai küzdelmeknek. Az előbbire jó példa Orbán utólagos magyarázata a baloldalt illető erdélyi kijelentéseiről, hogy ő csak a baloldali emberek nevében fellépő vezetőkől beszélt. A Fidesz elnöke által elmondottak szó szerinti leiratából kiderült: Orbán elejtett egy célzást a baloldal genetikai meghatározottságára is.

Orbán Viktor szombaton Erdélyben, Tusnádfürdőn beszédet tartott, amelyben a többi között kifejtette véleményét a baloldalnak a magyar történelemben játszott, szerinte állandóan nemzetrontó szerepére… példának hozta föl a kommunista zsidó Kun Bélát, Rákosit, ámde Nagy Imrét nem említette név szerint, s Kádárt is kifelejtette a szerfölött önkényes névsorból – talán csak nem azért, mert az illetők keresztény népinemzeti származásúak?

Címzett: Márai Sándor (1900-1989)

A napokban kezdi meg új filmje forgatását Szabó István. Az Oscar-díjas rendező majd másfél évtizede jegyzett utoljára színtiszta magyar filmet, most Móricz Zsigmond Rokonok című regényének filmváltozatát magyar pénzből, hazai színészekkel és itthoni helyszínen készíti. A főszerepeket Csányi Sándor, Tóth Ildikó és Eperjes Károly alakítja, az operatőr Koltai Lajos. Az alkotók terve szerint a bemutató a jövő évi filmszemlén lesz.

A napokban kezdi meg új filmje forgatását Szabó István. Az Oscar-díjas rendező majd másfél évtizede jegyzett utoljára színtiszta magyar filmet, most Móricz Zsigmond Rokonok című regényének filmváltozatát magyar pénzből, hazai színészekkel és itthoni helyszínen készíti. A főszerepeket Csányi Sándor, Tóth Ildikó és Eperjes Károly alakítja, az operatőr Koltai Lajos. Az alkotók terve szerint a bemutató a jövő évi filmszemlén lesz.

Mihályi Gábor

Mi, magyar írók, művészek és a tudomány munkásai, különféle világnézetek és pártállások szószólói, különféle társadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülönbözőbb hivatásokban és munkakörökben dolgozunk, akik valamennyien az évezredes magyar művelődés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsületérzés és igaz kereszténység, a józanság és hazafiasság magától értetődő egységével és szilárdságával emeljük föl szavunkat az állampolgári jogegyenlőség elvéért, melyet az úgynevezett ‘társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat’ megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból.