Forrás: Tűsarok

Borgos Anna pszichológussal, Kosztolányiné Harmos Ilona életművének kutatójával Kőrössi P. József beszélget az Alexandra Könyvesházban január 12.-én, csütörtökön este 7 órától.

„Tán még jobban kibontakozhatott volna íróként, ha nem kell piacra mennie, ha nincs aznap nagymosás, vagy nem épp a fordításával kell elkészülnie. De persze a kor szokásai szerint ő csak feleség volt.” – írta volt Károlyi Csaba a szerzőről az ÉS hasábjain.

Kosztolányiné Harmos Ilona (1885-1967) először kizárólag riportokat, majd leginkább a Nyugat, a Szép Szó, a Pesti Napló és a Pesti Hírlap hasábjain novellákat is publikált. Az Akadémiai Könyvtár kézirattárában fellelhető hagyatéka – két regény, egy színdarab és számos elbeszélés – írói ambícióról árulkodik.

Legtermékenyebb korszaka férje, Kosztolányi Dezső halála (1936) és a fordulat éve (1948) közötti időszak volt. Ekkor írta meg elismert háborús emlékiratát, önéletrajzát és adta közre memoárjait, novelláit.

Burokban születtem (Memoár, novellák, portrék)

A Nyugat világa, egy nagy történelmi időszak irodalmi és nem csak irodalmi élete, annak hétköznapjai elevenednek meg az olvasó előtt egy szemtanú emlékirataiból. Kosztolányi Dezsőné fiatalkori önéletírása a Nyugatban közölt, illetve kéziratban maradt, könyvben soha meg nem jelent novelláit, írókról, színészekről, írófeleségekről készült portréit tartalmazza. „Az írások többsége megdöbbentő vagy megrendítő. Elsősorban őszintesége miatt.” – írja a kiadó.

VISSZHANGOK

Burokban születtem

Szilágyi Zsófia: Özvegy, burokban – Üzenet 2004/2.

Vallasek Júlia: A burok és a kinyújtott karmok – Korunk, 2004/9

Perczel Zsófia Egy mániákus megfigyelő – Árgus, 2004/10

Tüzes cipőben

Perczel Zsófia: A „numerus nullus” regénye – Árgus, 2004/9

Károlyi Csaba: Nemzeti „soványítókúra” – ÉS, 48. évfolyam, 28. szám

Karinthyról

Ungvári Tamás: (c) Kópéright ÉS 48. évfolyam, 27. szám

Borgos Anna: Miért ne? (Válasz Ungvári Tamásnak) ÉS 48. évfolyam, 29. szám

Ifjúkori memoárjában még ma is meglepő őszinteséggel vall a századforduló éveiben gyerekeskedő, budapesti zsidó lány mindennapi gondjairól: családról, szegénységről, szerelemről, szerelmi életről, nőiségének felfedezéséről. Novellái kordokumentumok. Áró-, színész és írófeleség portréi olykor gonoszak, máskor kötekedőek vagy egyenesen intimek, de mindig hitelesek és őszinték. Akikről olvashatunk: Ady Endre, Csáth Géza, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Jászai Mari, Márkus Emilia, Török Sophie, Karinthy Aranka, Móricz Janka, Márai Sándor és Tóth Árpád felesége és még sokan mások.

A kötet alapján Borombovits Ágnes önálló előadói estet állított össze. A darab, melynek rendezője Varsányi Anikó, díszlet- és jelmeztervezője Kelemen Katalin, legközelebb január 23-án látható a debreceni Csokonai Színházban.

Tüzes cipőben

Kosztolányiné a német megszállást, Budapest ostromát, és a nyilas terrort fiával vidéken majd a fővárosban bujkálva élte meg. Naplót vezetett, amiből később memoárt írt. „Döbbenetes erejű dráma, részleteiben remek naplóregény, a leghitelesebb korrajzok egyike.” – ajánlja a kiadó.

Karinthyról

A szenvedélyes hangú, szubjektív életrajz Karinthy Frigyes, a „csodált zseni” mindennapjaiba vezet be a kötet bírálóinak nem kevés bosszúságára.

Borgos Anna pszichológussal, Kosztolányiné életművének kutatójával Kőrössi P. József, a noran kiadó vezetője beszélget a kiadónál megjelent kötetek kapcsán az Alexandra KönyvesházPanoráma termében január 12.-én, csütörtökön este 7 órától.

A belépés ingyenes.