A napokban kezdi meg új filmje forgatását Szabó István. Az Oscar-díjas rendező majd másfél évtizede jegyzett utoljára színtiszta magyar filmet, most Móricz Zsigmond Rokonok című regényének filmváltozatát magyar pénzből, hazai színészekkel és itthoni helyszínen készíti. A főszerepeket Csányi Sándor, Tóth Ildikó és Eperjes Károly alakítja, az operatőr Koltai Lajos. Az alkotók terve szerint a bemutató a jövő évi filmszemlén lesz.
– A Rokonok a magyar irodalom egyik legnagyobb értéke, ezért örülök a lehetőségnek hogy filmet rendezhetek Móricz remekéből – mondta Szabó István azon a tegnapi sajtótájékoztatón, ahol alkotó- és munkatársai körében bejelentette új filmje indulását. Az Oscar-díjas rendező lapunknak külön is kiemelte, azért esett a választása Móricz korrupcióról, összefonódásról szóló regényére, mert az író rendkívül árnyalt társadalomrajzot ad a hősök hátteréről, s olyan személyiségeket mutat be, akiknek a drámája belső térben, tehát önmagukkal vívódva zajlik. „Ezek a konfliktusok a mai napig elevenen élnek, ezért örülök, hogy ismét megmutathatjuk azokat a hősöket, akiket Móricz megteremtett. Azt hiszem, ez nagyon tanulságos a jelen számára is. Egyszóval: szeretném, ha a film szérumként működne a társadalmi és a lelki betegségek ellen.”
Vonzódásának más okairól is beszélt Szabó. Fantasztikus színészi alakításokra lát lehetőséget a móriczi figurák és kapcsolatrendszer mai tolmácsolásában. Azt vallja, a filmet azok az arcok jelentik, amelyek a vásznon megjelennek, a színészek arca ad igazán eredetiséget a filmnek, s Móricz hőseinek megjelenítése kivételes lehetőségeket kínál a színészi energia felszabadulásához. A harmadik okot akár filmtörténeti kuriózumnak is tekinthetjük. Fél évszázaddal Máriássy Félix 1954-es Rokonok-megfilmesítését követően, most három tanítvány fogott össze a Móricz-regény vászonra-viteléért. Ahogy Szabó fogalmazott, vele együtt Koltai Lajos operatőr és Rózsa János, a film producere egyaránt Máriássy-tanítvány volt a főiskolán, ezzel a kalanddal a mester emléke előtt is tisztelegnek a tanítványok.
Ahogy évtizedek óta, Szabó ezúttal is megszokott munkatársi gárdájával áll neki a munkának. Mint 26 éve mindig, Koltai Lajos áll a felvevőgép mögött. (Koltai lapunknak elmondta, míg ő a Rokonokat fényképezi a következő nyolc forgatási héten, Sorstalanság című filmje járja a fesztiválokat, Kínába is meghívták, ahová szintén nem kíséri el a rendezését, mert most első számú feladatának és mindenek előtti munkájának a Szabó-film fényképezését tekinti.) Koltai az új közös munkáról úgy fogalmazott: „ismét itthon vagyunk”, utalva arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben Szabó külföldi produkcióiban forgatta a filmjeit. Lapunknak a film stílusáról, a korhűség kérdéséről elmondta, nem a precíz korfestésre törekednek, a korhűséget bizonyos szabadsággal értelmezik. „Nem törekszünk arra, hogy a nézőnek feltétlenül az jusson az eszébe, hogy ez a történet 1927-ben játszódik, hanem ahogy az élet ismétli magát, a regénybeli helyzet is, és ahogy megint érvényes lesz egy ruhadarab, amit az ember akár ma is felvehet, mert beleillik a korba. Az ember életében minden periodikusan visszatér egyszercsak, ez a történet is visszatért, hirtelen érvényes lett.”
A regénybeli Kopjáss Istvánt Csányi Sándor, feleségét Tóth Ildikó játssza, fontos szerepben (Kardics) lesz látható Eperjes Károly és Marozsán Erika (Magadaléna). Valamennyien nagy várakozással néznek a forgatás elé és izgalmas kihívásnak érzik első munkájukat Szabó Isvánnal. A szereplők között a hazai színészet olyan márkának számító neveit találjuk, mint Kállai Ferenc, Molnár Piroska, Andorai Péter, Kovács Lajos, Szarvas József, Gazsó György, s mellettük az orosz Oleg Tabakov, s a cseh Jirí Menzel. Igazi sztárparádé. A forgatókönyvet a rendezővel Vészits Andrea írta, Khell Zsolt tervezi a díszletet, szakács Györgyi a jelmezt. A korabeli lakásberendezéseket Nagyházi Csaba, a Nagyházi Aukciósház tulajdonosa biztosítja.
A Rokonok az Objektív Stúdió és a TV2 koprodukciójában készül. A film költségvetéséről Rózsa János elmondta, a Magyar Mozgókép Közalapítvány pályázatán nyert 120 millió forint mellé a normatív támogatás (a Csodálatos Júlia című Szabó-film nézettsége és külföldi szereplése figyelembevételével) 150 milliója társul. Ugyancsak támogatja a filmet a Magyar Történelmi Filmalapítvány, egyelőre még meg nem határozott összeggel. A két közszolgálati televizió (MTV, Duna TV) elzárkózásával ellentétben a kereskedelmi TV2 támogatja a filmet. Az utófinanszírozás miatt szükséges bankhitelt a Raiffeisen Bank biztosítja, de ezen felül szponzorként is támogatja a filmet. A producer szerint még nem egészen teljes a költségvetés, amely mintegy 370 millió forintot tesz ki, de garantáltan biztos, hogy nem csak elkezdik, hanem be is fejezik, s január közepére készen áll Szabó István Rokonok című új filmje.


június 27th, 2005 at 19:22
Nekem a fogalom, egy ideje Tóth Ildikót jelenti. Kritikusai, rajongói szerint is napjaink egyik legnagyobb színésznője. Róla is elmondható, ha nem a Kárpát-medencébe születik, világhírű lehetne. Hozzá teszem, ő így is igazi sztár. Allűrök nélkül. Komoly rajongó tábora van. Színházi topicokban – internetes beszélgető fórumokon – áradoznak róla. Megérdemelt jelzőkkel illetik – a legtehetségesebb, a legszebben beszélő. A színház egykori sajtósaként akkor volt a legkönnyebb dolgom, ha azokra a darabokra kellett a kritikusokat Tatabányára csalogatnom, amelyekben ő játszott. A neve garancia a jó előadásra, szakmabelinek, közönségnek egyaránt.
Novák Eszter kedvenc színésznője. Tavasszal, Kárpáti Péter: A negyedik kapu című, szemérmesen klezmerdarabnak nevezett játékában bűvölte el a fesztiválok közönségét. A Pécsi Országos Színházi Találkozón Barta Lajos: Szerelemben című darabjában nyújtott teljesítményét a Baranya Megyei Önkormányzat a legjobb alakítás különdíjban részesítette. Mellesleg ezt az előadást is Novák Eszter rendezte.
És a filmek! A Jadviga párnája, vagy A felhő a Gangesz felett – amelyben a tragikus sorsú Ternyák Zoltánnal, a lélek legmélyebb bugyraiba vitte el a nézőt, egy drogos fiatalember barátnőjének szerepében. Az idei filmszemlén, a Magyar Mozgókép Közalapítvány által felajánlott legjobb női epizód alakítás díját nyerte el az Ég veled! című filmben, a kriminálpszichológusnő szerepében nyújtott elmélyült, pontos és invenciózus alakításáért.
Cseppet sem mellékesen anya is. Amikor kisfia születése után néhány hónappal ismét színpadra lépett, interjút készítettem vele. Nem tudtam megállni, s feltettem a kérdést, egy nőnek, egy színésznőnek kell-e választani a karrier és a gyereknevelés között. „Egy tehetséges ember, aki jól teszi a dolgát a munkájában, elképzelhetetlen, hogy a gyerek miatt elveszítse a pályát, a szakmai sikert. Szerintem az élet egyik alapvető törvénye az, hogy gyermekeket nemzzünk, gyermekeket szüljünk.