Nem hiszem, hogy a zsidókérdés Magyarországon valaha is egy zsidó nemzetiségi kérdés feszültségét vegye fel. Hiányzik ehhez a paraszti Hinterland, sőt az orosz-lengyel kérdés patologikus zsidó városképződményei sem jöhetnek létre. Nem látom, hogy minő törvényhozási intézkedésekkel kellene vagy lehetne a zsidók természetes asszimilációs folyamatát gyorsítani vagy erősíteni. Hogy az uzsora ellen küzdeni kell, hogy a bankplutokrácia ellen küzdeni kell: az ilyen intézkedéseknek nem lehet felekezeti tendenciájuk, mert mindjárt elhibáznák céljukat. És ha egyesek, nem alaptalanul, a keleti zsidóbevándorlás ellen kértek volt törvényes védőbástyákat, ez a törekvés is elvesztette úgy elméleti, mint gyakorlati jogosultságát a dicsőséges orosz forradalom óta. Az orosz demokrácia gyorsan és nagyobb nehézség nélkül fogja megoldani a maga zsidókérdését s egyben távol fogja tartani tőlünk a zsidókérdés elmérgesedését. Egyszerűen azért, mert a zsidó páriák útja többé nem fog hozzánk vezetni az orosz szolgaságból a viszonylagos magyar szabadság felé. Ellenkezőleg, a legkisebb szociális nyomás oppenheimeri* törvénye szerint a háború után az orosz zsidóknak minden okuk meglesz odahaza maradni és nagyszerű hazájukban jólérezni magukat. Az orosz demokrácia éppúgy meg fogja oldani a zsidókérdést a békés asszimiláció szellemében, mint ahogyan a nyugati demokráciák jórészt megoldották s ezáltal tehermentesíteni fogja Közép-Európát s elsősorban Magyarországot a zsidókérdés végleges elintézésében.

Ehhez a folyamathoz nem kellenek sem speciális törvények, sem társadalmi intézmények. A keresztény társadalom adjon minél teljesebb demokráciát, minél becsületesebb jogrendet, minél fairebb érvényesülési lehetőségeket minden polgára számára. A zsidóság pedig egyre fokozódó műveltséggel, egyre diszciplináltabb modorral, a közös nemzeti és nemzetközi kultúránk egyre vérbelibb átértésével s megszeretésével – persze nem a soviniszta-reakciós társaság receptje, de a modern humanizmus és filozófia szellemében, szóval nem a nacionalisták, de a Goethék receptje szerint -, ne legyen többé külön test, régi gettómaradvány, hanem ugyanazon nemzeti és nemzetközi vérkeringésnek öntudatos és öntudatlan átélője.

* Franz Oppenheimer, német közgazdász és szociológus, a Huszadik Század állandó szerzője