Jogtalanokká válván, illetve semmiféle osztályba el nem helyeztetve, a császár személyes oltalma alá kerültek, míg végül a császár őket servi camerae* címen magántulajdonává nyilvánította. A zsidók sorsa a középkori Európában szoros összefüggésben áll az államszervezettel, éppúgy, mint a középkori világnézettel. Mindkettőnek bukása az 1789-iki és 1848-iki szabadságharcokban logikai folyományképp vezetett a zsidók egyenjogúsítására, mint napjainkban az orosz forradalom az orosz zsidók egyenjogúsítására. Ez dióhéjban a zsidók politikai jogainak története.
Ezen történelmi tények világításában világosabban láthatjuk a jelen eseményeit.
A zsidóság semmiféle szempontból nem corpus separatum**, hanem a nép egy része. Lehet harcot indítani a zsidó vallás vagy a zsidó polgárok ellen, de ez nem „zsidókérdés”, hanem a lelkiismereti szabadság és az általános jogegyenlőség kérdése. Középkor vagy újkor? ez a kérdés. Az antiszemitizmus nem a betegség maga, hanem csak a tünete. A zsidógyűlölet az az archimedesi pont, melyből a legsötétebb reakció a modern világot ki akarja emelni a sarkából. Először jön a zsidó, azután a protestáns s így sorjában a többi, ahogy a XVIII. század előtt volt, amit az emberek már elfelejtettek. Aki nem akar vallásháborút és inkvizíciót, ne csináljon zsidókérdést. Az egyik osztály legyőzése után következik a másik osztály. Egy német szociáldemokrata szerint az antiszemitizmus a vagyonosok egymás közötti harca, melyhez a vagyontalanoknak semmi köze. Nem áll az egyik oldalon a zsidóság és a másik oldalon a kereszténység, hanem az egyik oldalon az évszázados harcokban tenger vérrel legyűrt középkor, a másik oldalon az újkor minden vívmánya, az egyik oldalon a szolgaság, a másik oldalon a szabadság. A szabadság hősei ennek a felfogásnak világos tudatában voltak, a zsidókat nem nagylelkűségből, hanem belső politikai meggyőződésből egyenjogúsítot-ták. A szabadság fogalom megrendülésének szimptómája az antiszemitizmus. ..
* servi camerae – a kincstár szolgái
** corpus separatum – különálló test (testület), közjogi kifejezés
