DR. FARKAS GEYZA

r:

…Ad 1. Magyarországon, ez idő szerint még van zsidókérdés, mely lényegében főként társadalmi tehát nem politikai, nemzeti, vallási, még csak nem is gazdasági természetű. Abban rejlik, hogy nálunk az emberek összeköttetéseiket, barátságaikat, szervezeteiket, érintkezéseiket nagymértékben aszerint keresik, hogy valaki a zsidó nem zsidó kérdésben velük egy vagy ellenkező párton áll-e.

Ad 2. A magyarországi zsidókérdés oka, úgy mint másfelé is, egy évszázados, sőt évezredes fejlődési folyamat. Nem ismételhetem e részben „Az emberi csoportok lélektana” című könyvemben kifejtett érvelésemet. Röviden csak úgy jellemzem a helyzetet, hogy az előbbi nemzedékektől átvett régi megszokás úgy a zsidóknál, mint a nem zsidóknál azt hozta magával, hogy magukat a másikaktól különböző embercsoportnak tartsák, érezzék és ezt társadalmi, gazdasági magatartásukban is kifejezésre juttassák. Ezáltal azután az elkülönülés helyenként a működő társadalmi okon túlmenő gazdasági, olykor politikai kihatást is nyer.

Az elkülönülésben mindenesetre részes az a körülmény, hogy a történelmi kialakulás folytán a zsidók sokhelyt más társadalmi osztályokban helyezkedtek el, mint az őket környező nem zsidó lakosság (kereskedők, vállalkozók, üzérek a földmívelők, iparosok, birtokosok és közhivatalnokok közt), így más gazdasági osztályideológiát, gondolkodásmódot is vettek fel és a vallási, nemzeti hagyományok által elkülönítő összetartás még osztály-szolidaritással is erősbödött.

A zsidókérdés létezése természetszerűleg ott a legszembeötlőbb, ahol már a külső viselet, betartott vallási előírások stb. is elválasztják a zsidó elemet a többitől.

Ad. 3. A magyarországi zsidókérdést csupán az egész népesség gazdasági fellendülése hozhatja megoldásra, vagyis inkább kimúlásra, egy oly fellendülés, melynél a különféle keresetágak által elért jólétminimumok közötti különbség elenyészik vagy legalább megcsökken, a műveltség színvonala pedig általánosan nagymértékben emelkedik. Tehát a kisember, a kisgazda, a munkás védelme felekezeti különbség nélkül az egész vonalon, mindennemű uzsora, kiaknázás, kivált gyermekkiaknázás lehetetlenné tétele, az iskolai korhatár felemelése ez az, ami ezt a kellemetlen kérdést is kiküszöbölheti társadalmi életünkből.

És még egy: az orosz-lengyel zsidóbevándorlás megnehezítése. Kétségtelen ugyan, hogy az orosz-lengyel zsidók olykor némi tőkét hoznak magukkal, olykor kivált a későbbi nemzedékekben értékes tehetségeket is szolgáltatnak. Azonban ettől eltekintve, egyelőre sem erőteljesebb testi munkára való képességet, sem nagyobb szabású, termékeny vállalkozási szellemet nem képviselnek, hanem csupán egy bizonyos alantjáró élelmességet, mely személyes és klikkérdekek kíméletlen érvényesítésében, mások kiaknázásában, a könnyű keresetek egyedárusításában merül ki…


Comments are closed.