Istóczy Győző,* kinek ajkáról 1881. március 3-án először hangzott el a magyar képviselőházban az „antiszemita” szó, egyebek között ezt mondta: „A zsidókérdés, úgy, amint azt én az antiszemitákkal együtt felfogom, egyáltalán nem valláskérdés, hanem társadalmi, nemzet-gazdászati, politikai és legfeljebb még faji kérdés.” Majd így folytatta: „Az antiszemitizmus ma már … egészen más szempontokból bírálandó meg, mint tán megbírálandó volt csak pár évvel ezelőtt is.” A magyar antiszemitizmus atyja eszerint maga konstatálja, hogy 1880 körülig a zsidókérdés valláskérdés volt. A história igazolja is, mert az „antiszemita” szót Marr W** alkotta 1879 táján, és az antiszemitizmus új harci jelszava alatt indult meg a zsidóellenes agitáció Stöcker*** lelkész vezérlete mellett, melynek látható eredménye sok röpirat volt. Ezek a röpiratok konstruálták meg a nagyjában járatos új vádakat a zsidók ellen. A gyűlölet nagyon éleseszű és felette gyorsan dolgozik.

Megállapítható e rövid áttekintésből, hogy a zsidók ellen kereken 1800 évig nem volt más vád, mint az, hogy más valláson vannak, a legerősebb középkori kitétellel szólva, hogy istengyilkosok. Felhangzott itt-ott más kifogás is, de az alaphang, amelyhez képest a többi tekintetbe se jöhet, a hitetlenség vádjáé volt. A szent háborúkat a legszentségtelenebb fegyverekkel vívják, a háború pedig, melyet a középkor a zsidó anya vallás ellen folytatott, szent háború volt. Akik vívták, annak érezték, gondolták, mondták, vallották. A hit lehanyatlott, a gyűlölet maradt – az érzés nem követi nyomon a gondolkodást, a szív az agyat. A tanult ember nem hiszi, hogy a halottak éjféli harangszóra kikelnek sírjaikból, de azért éjfélkor nem megy ki a temetőbe. A kísértetekben való hit kiveszett az agyból, de azért megmaradt az idegekben. Az antiszemitizmus a vallásgyűlölet hazajáró lelke. Tarka tábora van, de merem állítani, hogy java része az említett éjféli kísértetektől félők kategóriájába tartozik.

* Istóczy Győző Zala megyei elszegényedett földbirtokos, szolgabíró, majd országgyűlési képviselő.

** A zsidó eredetű, kikeresztelkedett Wilhelm Marr, német újságíró, 1867-ben lépett fel a „judaizmus” ellen – germán faji alapon. 1879-ben alapította az Antiszemita Ligát.

*** Adolf Stöcker evangélikus udvari lelkész 1878-ban alapította meg Berlinben a Keresztényszociális Munkáspártot, s ettől kezdve a német antiszemitizmus egyik vezéralakja.