Azt a titokséf legvehemensebb bírálói se állítják, hogy bizonyítékuk volna rá: emberünk (poszt)szovjet kém. Ha az lenne, aligha tartják az Orbán-kormány idején szolgálati jogviszonyban, s nem rakják az APEH Bűnügyi Igazgatóságának vezető tisztségébe. De az, hogy iskolai végzettsége biztonságilag rizikómentes, nem jelenti, hogy politikai és morális síkon is az.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal (Mazsök) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) kötött 21 millió dolláros szerződése újabb kérdéseket vet fel. A kárpótlási pénzre jogosultak köre nincs pontosan meghatározva, valamint kérdéses, hogy a külföldi jogosultaknak fizethet-e a Mazsök.

A Magyar Gárda egyfajta politikai válasz valós problémákra, amely eltűnhet ugyan, de az a társadalmi-politikai igény, amely életre hívta, nem szűnik meg, s az „operetthadseregnél” csak erősebb „válaszokat” hoz létre – mondták lapunknak szakértők. Az eredetileg marginális szervezet az elmúlt fél évben szép lassan a politikai közbeszéd részévé vált, amely nyilatkozatokkal, akciókkal befolyásolja a közéletet.

Beszélgetés Zoltai Gusztávval, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójával abból az alkalomból, hogy immáron húsz éve vezetője a Hitközségnek.

NOL * Lapzsemle * 2008. február 6.

A magyar belpolitikai helyzetről és a gazdaságról tartott előadást a washingtoni Kossuth Házban Dávid Ibolya. Az MDF elnöke a márciusi népszavazással kapcsolatban azt mondta: szerinte az nem egyéb, mint Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc hatalmi harcának színtere, amihez pártja nem kíván asszisztálni.

Belpolitikai Napló

Nem hozták nyilvánosságra azt tavaly decemberben aláírt, 21 millió dolláros szerződést, amelyet a kulturális minisztérium kötött a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal és a Mazsihisszel.

Forrás: Magyar Hírlap Még nem hozták nyilvánosságra azt a 21 millió dolláros támogatási szerződést, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium decemberben kötött a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal (Mazsök) és a […]

Ha eltűnnek a szemtanúk, a mai nyolcvanasok, csak a sokszor hiányosan fennmaradt, olykor manipulatív szándékkal készült dokumentumok maradnak.

Nem igaz vádakkal választást nyerni nem igaz országhoz vezet

Gárda Győrben, gárda Kiskunhalason. Vonulások, fenyegetések. Győrben az önkormányzat tiltakozni akart, nemkívánatosnak nyilvánítani a „jövő csendőrségét”, amelyik megvédi a magyarokat a „cigánybűnözés” ellen, követeli a bűnösök szigorúbb büntetését, tiltakozik a „liberálbolsevik kormány” túlzott türelme ellen (Előzménye az ÉS-ben: Majsai Tamás: Lelkek és nem lelkek Tatárszentgyörgyön, 2008/2. – a szerk.).

Amikor Ágoston Vilmos könyve – A kisajátított tér. A nemzeti képzelet Doru Munteanu és Wass Albert műveiben (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2007) – kapcsán újra szóvá teszem a Wass-kultusz irodalmon kívüli céljait és ártalmasságát, távol áll tőlem, hogy kétségbe vonjam a kánoni pluralizmus létjogosultságát. (Lásd erről korábban: Láng Zsolt: Beragadva a nemzeti képzeletbe, ÉS, 2008/4. – a szerk.

Követési távolság

2008. január 24. 00:00

Liberális kampánynyitó

Mottónk: „A reggeli péksütit majszolva nézzük a sajtot”

A nagykőrösi hanuka régi hagyománynak számít a Közép-Magyarországi Régióban. Évről-évre összegyűlnek a körősi és környékbeli hívek, hogy egyenek, beszélgessenek egy jót és mellette persze meggyújtsák az éppen aktuális hanukai gyertyát.

Nemhogy ítélet, még meghallgatás sem volt az ügyben

Az alábbiakban röviden bemutatom, mi történt a Teleki Pál intézetben a háború alatt és után. A levéltári források és a még élő kollégáknál fellelhető memoárok ennél jóval többet nyújtanak. Remélem, közös erővel feldolgozva a hatalmas anyagot, rövidesen feltárhatjuk, miféle atrocitásokat követtek el a a történettudomány ellen a hatalom emberei a Rákosi-korszakban.