Azt a titokséf legvehemensebb bírálói se állítják, hogy bizonyítékuk volna rá: emberünk (poszt)szovjet kém. Ha az lenne, aligha tartják az Orbán-kormány idején szolgálati jogviszonyban, s nem rakják az APEH Bűnügyi Igazgatóságának vezető tisztségébe. De az, hogy iskolai végzettsége biztonságilag rizikómentes, nem jelenti, hogy politikai és morális síkon is az.
„Kockázatot jelent, mondjon le!” – közölte Laborc Sándorról Németh Zsolt. Mint elmondta,NATO-fegyvertársainkaggódnak az újdonsült NBH-vezető kilétének hallatán.
A legnagyobb ellenzéki párt külügyi reszortosának nyilatkozata senkinek nem okozhatott váratlanság miatti hírsokkot. Németh kijelentése logikus folyománya Orbán Viktor tavaly novemberi – USA-ban mondott – szavainak.A pártelnök ott elmondta, „az orosz befolyás újabb nyilvánvaló bizonyítéka, hogy egy KGB-hátterű embert akar kinevezni Magyarország biztonsági szolgálatai élére”, s ez „magyar nemzeti szempontból is, de transzatlanti szempontból is elfogadhatatlan”.
Tény, hogy a polgári szolgálatok jelenlegi irányítója a 80-as években jó fél évtizedet húzott le a Komityet Goszudarsztvennoj Bezopaznosztyi tanintézetében (vagyis a magyar Rendőrtiszti Főiskola állambiztonsági szakának megfelelőjében). Persze honnan tudhatjuk mindezt? Emberünk hivatalos nacionáléjából aligha.
Az NBH honlapján publikált szakmai curriculum vitae lakonikus rövidségű. Átkosbeli tevékenységéről mindössze annyit tartalmaz, „nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett egyetemi végzettséget, Távol-Kelet szakértő…1978-2000 között a Belügyminisztérium, illetve jogutódja szervezetében teljesített hivatásos szolgálatot értékelő-elemző, valamint műveleti területeken”. Ergo, ott tényleg nincsenek feltüntetve a moszkvai diákévek.
Hogy aztán miért nem, azt politikai beállítottságának függvényében értékeli a közvélemény. Orbán hívei azt gondolják, nyilván valami titkolnivalója lehet az ürgének. Valószínűleg másra is kiképezték ott a szovjet gazdái – dünnyögik félhangosan. A túloldalt viszont fapofával kommunikálják, hogy ilyen bagatell dolgoknak nincs relevanciája. Jobban tesszük, hogyha alapjáraton egyik verziónak se dőlünk be.
*
Az igazság a politikában se (feltétlenül) a legfőbb érték.Inkább pragmatikusan kezelt entitás, amely – tartalmától függően – javít vagy ront a népszerűségi mutatókon. Még kevésbé igazítanak el a témában cikkező világlapok. A The Economist szerint Laborc Sándor nem gáz, a The New York Timesinformációi alapján nagyon is az.
Elképzelhető (sőt, majdnem biztos), hogy Laborc múltjának e szelete nem jelent tényleges államtitok-védelmi kockázatot. Azt ugyanis a titokséf legvehemensebb fideszes bírálói se állítják, hogy bizonyítékuk volna rá: emberünk (poszt)szovjet kém. Ha azlenne, aligha tartják az Orbán-kormány idején szolgálati jogviszonyban, s nem rakják az APEH Bűnügyi Igazgatóságának vezető tisztségébe. De az, hogy iskolai végzettsége biztonságilag rizikómentes, nem jelenti, hogy politikai és morális síkon is az.
Az NBH csúcsvezetője azért nem írta be életrajzába a moszkvai képzést, mivel ez a tény Magyarországon ciki. Független állam köztisztviselője nemigen dicsekszik azzal: egy hazáját megszálló diktatórikus szuperhatalom rendőrállami továbbképzőjén abszolvált. Nem sötét rejtélyt akart elleplezni, csupán egy, pitiségében kínos tényt. Mindebből tehát aligha következik a narancspárti levezetés.
Ugyanis mit sulykol az ellenzék? Laborc Moszkvában végzett, tehát gyanús. Pontosabban túlzott kockázatvállalás ilyen embert NATO-aktákhoz odaengedni. Beszéljünk magyarul: az orbáni kórus úgy zeng, nem biztos ugyan, hogy pergőtüzük célpontja ruszki tégla, de lehetséges. A KGB utódszervezetének tényleg lapulhatnak nálunk is alvó spionjai. A szovjetek ügynökei biztosan nem vonultak ki az 1991-es csapatkivonással párhuzamosan. De miért volna Laborc ilyen szempontból robbanásveszélyesebb bármelyik, egykor a kádári éra titkosrendőrségében dolgozó NBH-főtisztnél?
Mert odakint tanult? És? Volt talán olyan előírás a KGB-székházban, hogy amelyik csatlós országbeli belügyes a Szovjetunióban tanult, azt be lehet szervezni, az otthon maradtakat pedig nem? Francokat. Ilyen erővel a nemzetbiztonság összes, 1989-et megelőzően is BM-alkalmazott tisztje potenciális orosz ügynök. S a döbbenetes, hogy a feltevésben lapul némi részigazság.
*
A KGB hírszerzési részlegének Vaszilij Mitrohin által Londonba menekített irataiból tudjuk: „a Varsói Szerződés országaiban már működő KGB összekötő irodák mellett a Központ, akárcsak Csehszlovákiában, másutt is titkos rezidentúrákat állított fel, amelyek a szovjet követségek diplomáciai álcája alatt működtek.” Ugyanitt derült fény rá, hogy Andropovék nem bíztak az elvileg testvérországinak számító magyar kollégákban.
1969-71 között, a Haladás-művelet keretében, moszkvai ukázra titkosan átvilágították a Belügyminisztérium illetékes szerveit. A jelentés szerint a budapesti rezsim szolgálatainál „túlságosan erős a zsidó befolyás”. (Bezzeg Gomulka elvtársék a 67-es hatnapos háború után kizsuppolták a zsidrákokat Lengyelországból – dohoghattak a Ljubjankában.) Eközben nálunk a belügyminiszter két helyettese, a külföldi hírszerzés, a belbiztonság, de még az országos főkapitányság és a katonai elhárítás vezetője is zsidó. Ahogy a nyugati felderítés tizenhét osztályvezetője közül is tizenhárom az – így az összefoglaló.
Ebből is látható, hogy a tradicionális orosz antiszemitizmusnak számos engedményt tevő szovjet politika nem bízott a renitenskedő magyar vazallusában. És nagyon is benne van a pakliban, hogy a rendszerváltásig – tanácsadói, rezidensei, hálózattartói segítségével – nagy számban telepített ügynököket a szövetségesnek gúnyolt csatlósa III. Csoportfőnökségére. (Minket nem szerettek annyira, mint a bolgár kistestvért: Zsivkovékat még a KGB nagystílű drogüzletei részleteinek végrehajtásába is beavatták.)
De miért épp Laborc? Bárkit megkörnyékezhettek idehaza. Az összes személyi dossziéhoz hozzáfértek. Függetlenül attól, járt-e az illető a Nagy Földön. Nem vitás, Oroszország és a nyugati civilizáció között új hidegháború dúl. Putyin geopolitikai offenzívája honunkat is kémcsatatérré változtathatja. Mi pedig nem lehetünk semlegesek. A jó fiúk oldalán a helyünk, a transzatlanti értékközösség zöldposztós asztalánál.
*
A hajdani KGB-vakondok oroszlánrésze bizonyára kiöregedett. Sokan nyilván átváltottak a politikai kémkedésről a gengszterüzletre. De azért maradhattak lefagyasztott vamzerek, akik szükség esetén dehibernálhatóak. Ám ebből Laborc-komplexust csinálni: műbalhé-gyanús a javából. Ne vegyük be, hogy a Cég új topmenedzsere orosz kakukkfióka az euroatlanti galambházban.De akkor vajon mi lehet vele a baj?
Az új seprű állítólag olyan, akár Such György a Rádióban. Kegyetlenül rendet rak. Íróasztalára csapván, hogy ez mégiscsak egy munkahely, nem lakossági fórum, a keserves hétszázát! Nem tudjuk, így van-e. Ha igen, reméljük, Laborc pártfüggetlenül ráver minden fecsegő szájára. Nem befolyásolván attól, melyik székháznak pofázik. Hisz az mégiscsak röhej, hogy a nemzetbiztonságunk is olyan, mint a büdzsé. Csak onnan közpénz helyett az információ csöpög.
Amennyiben Laborc ezt a kívülről megfoghatatlan szituációt belülről elfojtja, áldásunk rá. Ha viszont behódol neki, akkor tényleg lapátra vele.
Papp László Tamás
