Nemhogy ítélet, még meghallgatás sem volt az ügyben
Nemhogy ítélet, még meghallgatás sem volt a bíróságon azóta, hogy éppen egy éve, tavaly, február 2-án fideszes képviselők elbontották a Kossuth téri kordont. Az akciót akkor sokan sokféleképpen magyarázták, Sólyom László államfő például jogellenes fellépésről beszélt. A Népszavának nyilatkozó politológus viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán sokat nyert a kordonüggyel, hiszen konszolidálta párton belüli hatalmát és „pacifikálta” a Kossuth térieket.
A kordonbontók ellen ugyan eljárás indult, de azt tavaly júliusban felfüggesztették a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az Orbán Viktor és társai ellen rendzavarás és garázdaság miatt indított eljárás azért állt le, mert a bíróság úgy döntött, megvárja azoknak a pereknek a kimenetelét, amelyek azt tisztázzák, hogy jogszerűen állította-e fel a rendőrség 2006 őszén a Kossuth teret elzáró kordonokat.
A Fidesz kordonbontó akciója nem polgári engedetlenség, hanem jogszabályokkal történő szembeszegülés és szabálysértés – mondta akkor Halmai Gábor alkotmányjogász, egyetemi tanár.
Orbán Viktor elérte célját a napra pontosan egy évvel ezelőtti akcióval – mondta a Népszavának Kiszelly Zoltán politológus. Ráadásul a Fidesz elnöke a jobboldalnak a cselekvést mutatta, vagyis azt, hogy nemcsak szavakban, hanem tettekben is kész a kiállásra. A párt, illetve Orbán nyár végéig, a Magyar Gárda megjelenéséig tudott élni abból, hogy tevékenyen fellépett a kordon mint látható ellenség ellen – fogalmazott Kiszelly, aki szerint tavaly február 2-án nem is a kordonbontás volt a lényeg, hanem a bemutatott „politikai performance”.
