Forrás: Mazsihisz

A nagykőrösi hanuka régi hagyománynak számít a Közép-Magyarországi Régióban. Évről-évre összegyűlnek a körősi és környékbeli hívek, hogy egyenek, beszélgessenek egy jót és mellette persze meggyújtsák az éppen aktuális hanukai gyertyát.

A vasárnap délután tartott rendezvény programja kétségkívül ügyes taktikai érzékkel volt összeállítva, felcserélve a hagyományos sorrendet itt először a száj, majd a szem és a fül ingerei kerültek kielégítésre. A sütit mindenki maga hozta, hiszen nincs is jobb, mint a házi sütemény, amely most is bizonyított! Szomorúan konstatáltam, hogy ilyen házi krémesek és finoman olvadó cukormázzal bevont fánkcsodák mellett nem fogok tudni lefogyni. A halászlét helyben főzték, a már-már művészeti kategóriának számító csemege készítésében ugyanis igen jártasak a Feldmájer testvérek feleségei. Évek óta az ő kezük alól kerül ki a hanukai halászlé.

Ebben az évben még plusz szerencse is érte halászlé-készítőket sikerült nagyméretű pontyokat beszerezniük, mert azokból a legjobb a halászlé.

– Ezek tavi vagy folyami pontyok? – teszem fel a stílszerűen fogas kérdést az est egyik varázskezű háziasszonyának.

– Azt nem tudom, pucolva kaptuk őket. A gőzölgő halászlé és a jó társaság nagy tömegeket vonz, eredetileg hetven terítékre számítottak a résztvevők, de 100 lett belőle. Rövidesen jellegzetesen kedélyes hangra leszek figyelmes és a tömegből hirtelen, kiválik minden idők egyik legsokoldalúbb körzeti elnöke Feldmájer Sándor. Mint mindig most is ontja a poénokat, fel-felkapja a közelében lévő gyerekeket, s persze egykét kedves, de találó beszólást is elereszt.

A finom vacsora elején Róna Tamás a zsinagóga rabbija köszöntötte a résztvevőket. Róna Tamás felesége, Ivett igazi rebecenként asztalról-asztalra járt és mindenkit külön köszöntött. „Hanuka mindig is különleges alkalomnak számított, mert ilyenkor olyan rég nem látott ismerőseinkkel is találkozhatunk, akikkel máskor ás máshol nem. Külön megtiszteltetés számomra, hogy idén velünk ünnepel mentorom, Professzor Staller Tamás, a Rabbiképző rektorhelyettese, akinek nevéhez többek között olyan tudományos eredmények fűződnek, mint a nagy múltú Magyar Zsidó Szemle újraindítása. Elismertségét mutatja, hogy tudományos körökben Heller Ágnessel emlegetik.

Dr. Feldmájer Péter MAZSIHISZ elnök külön üdvözölte a hanukai vacsora résztvevőit és örömmel konstatálta, hogy minden évben valamivel gyarapodik hitközségük: „Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úr Hanuka alkalmából egy festménnyel ajándékozta meg közösségünket.

A vacsorát követően mindenki átvonult a zsinagógába, ahol Róna Tamás rabbi ünnepi beszédében ismertette hanuka és a híres-neves olajcsoda történetét: „Hanuka a Fény ünnepe, amelynek csodáját minden hagyományait tartó zsidónak hirdetnie kell! Ezért gyújtjuk meg otthonainkban és zsinagógáinkban a hanukia lángjait.”

A rendezvényen megjelent Dr. Grósz Andor a kecskeméti zsidó hitközség elnöke is. A győri vallásos ortodox családban született Grósz Andor mind orvosi, mind hitközségi körökben nagy elismertségnek örvend. Szinte minden résztvevő odamegy hozzá, hogy megadva a kellő tiszteletet köszöntse az „elnök urat”, aki külföldi tanulmányai után először Székesfehérvárra, majd Kecskemétre került. Jelenleg Budapesten dolgozik egy nagy fővárosi kórház vezetésében. Kérdéseimre a huzamosabb ideig vezető pozíciót betöltők kurta megfontoltságával válaszol. Látszik rajta, hogy nem ez élete első interjúja.

– Gyakorlatilag 20 éve szervezünk közös rendezvényeket a kőrösiekkel. Ekkor alakult újjá közösségünk, amelynek megszervezésében nagy segítségünkre volt a nagykőrösi kile.

– Milyen programjai, rendezvényei vannak a kecskeméti közösségnek?

– Az állam által visszaadott hitközségi épületben, amely a város közepén helyezkedik el, imatermet, kultúrtermet, rabbilakást és nemrég még egy fitnesztermet is létrehoztunk szabadidősportot űző tagjaink részére. Péntek esténként mindig találkozunk és saját Talmud Tóránk is van.

– Hány tagjuk van?

– Vidéki viszonylatban közepes nagyságú közösségnek számítunk, péntek esténként mindig összejön 30-35 ember. Az idősek mellett vannak középkorú és fiatal tagjaink is, összesen körülbelül 80-100 fős a hitközség.

– Ez véletlen volt vagy először Önök keresték meg őket?

– Ugyanaz történt itt is, mint az ország más részein. A rendszerváltást követően számos zsidó fiatal kezdte el keresni identitását. Ezenkívül nagy vonzerőt jelent, hogy rabbink is fiatal. Sok olyan harmadik-negyedik generációba tartozó fiatal hívünk van, akiknek a nagyszülei voltak zsidók valamilyen oldalról.

– A jelenleg nem aktív zsidóságból a nagyszülőket vagy a fiatalokat könnyebb megszólítani?

– Is-is. Azokat az idősebbeket, akik eddig sem kerestek bennünket, most is nagyon nehéz aktivitásra bírni. Valószínűleg azért, mert igen mélyek a holokauszt során szerzett sebeik. Az ifjúságot viszont jó rendezvényekkel, kellő empátiával meg lehet szólítani, és nemcsak egy alkalomra! Sokan közülük gimnáziumi vagy egyetemi tanulmányaikat Izraelben végzik…

– …és utána visszajönnek? – szakítom félbe az eredményeiket egyre lelkesebben ecsetelő elnököt.

– Az elmúlt nyolc-tíz évben 4-5 gyerek ment ki. Volt olyan, aki visszajött és tanulmányait a bécsi Lauder Business Schoolban folytatta. De a többség kétséges, hogy visszatér e…. Inkább kint tanulnak, élnek tovább.

– Kecskemétet hagyományosan konzervatív városnak tartják. Milyen itt zsidónak lenni?

– Mind a város vezetésével, mind a lakosságával jó a viszony. Sosem voltak problémák köztünk. A városi önkormányzat testülete évről-évre jelentős összeggel támogatja a zsidó temető felújítási munkálatait. A Holokauszt vagonkiállítás kecskeméti rendezvényét pedig Dr. Zombor Gábor polgármester nyitotta meg, nagyon szép beszédet mondva. Advent második vasárnapján és egyben Hanuka alkalmából a keresztény és lokálpatrióta szellemiségű Porta Egyesület sátrában láttuk vendégül ebédre a város rászorulóit.

A rendezvény záróakkordjaként olyan vendéget köszönthetett a közönség, aki korábban még sosem járt Nagykőrösön. Sándor György nemzetközi hírű főkántor Indianapolis Kertész Ingrid opera énekesnővel együtt lépett fel. Számtalan zsinagógai dallal és népszerű operarészlettel kápráztatták el a dugig telt zsinagóga közönségét. A koncertre minden nagykőrösi lakos hivatalos volt és számosan el is jöttek. Sándor Györgyék előadását óriási tapssal jutalmazta a közönség.

Szilágyi Iván Péter

(Forrás: az Új Életben megjelent riport bővített kiadása.)

Mazsihisz news

Comments are closed.