Forrás: Magyar Hírlap

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal (Mazsök) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) kötött 21 millió dolláros szerződése újabb kérdéseket vet fel. A kárpótlási pénzre jogosultak köre nincs pontosan meghatározva, valamint kérdéses, hogy a külföldi jogosultaknak fizethet-e a Mazsök.

Tegnapi lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy egy tavaly létrehozott tárcaközi bizottság döntése alapján a 21 millió dollárból múlt év decemberében 12,6 milliót fizettek ki, míg 2011-ben és 2012-ben további 4,2-4,2 millió dollárt folyósítanak kárpótlásra. A tárca nyilatkozata szerint a dollármilliók egyfajta kompenzációját jelentik egy, az aranyvonathoz kapcsolódó perben megítélt összegnek, a kamatok pedig a Mazsihiszt illetik mint kiegészítő egyházi támogatás. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója viszont ezt cáfolta, közölve, hogy ez a pénz a párizsi békeszerződésben foglalt úgynevezett uratlan vagyonról rendelkezik, amelyet az elvett zsidó ingatlanok után a Magyarországon és az itthonról elszármazott holokauszttúlélők, valamint leszármazottaik kapnak, a kamatok pedig nem kiegészítő járadékként illetik őket.

A támogatási szerződésben valóban nem pontosan határozzák meg a jogosultak körét, ez a Mazsök kurátoraiban is több kérdést felvetett. Problémát jelent továbbá a Mazsök alapító okiratában szerepelő kitétel, amely szerint az alapítvány azoknak folyósíthat támogatást, akik – vagy utódaik – Magyarországon élnek, tovább olyan közösségek jogosultak a pénzre, akiknek itthon bejegyzett székhelyük van, és hazánkban is tevékenykednek. Így a külföldön élőknek csak akkor fizethet a Mazsök, ha a kormány ez esetben felmentést ad a fent említett szabály alól.

Korábban az Osztrák Megbékélési Alapítvány szigorú szabályokhoz kötötte az úgynevezett osztrák kárpótlást. Kizárólag az 1944-45-ben kényszer-, nemzetgazdasági, ipari, vagy sáncmunkára elhurcolt zsidók és romák igényelhették a kárpótlást. Az alapítványban az osztrák kormány tagjain kívül az állampolgáraik révén érintett hét ország delegáltjai foglaltak helyet. Fónagy János a magyar kormány képviseletében 1999-től 2006-ig vett részt ebben a munkában.

„A kárpótlási igényeket teljes egészében az osztrákok felügyelték, bírálták el és fizették ki. A Mazsökhöz mindösszesen az igények futottak be. Az alapítvány jelentős hangsúlyt fektetett arra, hogy minden érintett megkapja a pénzét, de ezt szigorú elbírálás előzte meg” – mondta el megkeresésünkre Fónagy János.

Lánczi Richárd

Comments are closed.