1986. február 11. A korai peresztrojka jegyében fogolycsere zajlik a Glienecke hídon, Kelet- és Nyugat-Berlin határán. A szovjetek által kiszolgáltatott férfi Anatolij Saranszkij, aki cionista és emberi jogi tevékenysége miatt kilenc évet ült le a gulágon.

– Figyelmeztették Önt annak idején az SZDSZ-frakcióból, hogy szerepel egy ügynöklistán, mely Antall Józsefék birtokában van?

Léteznek ősi sorskérdések, de ezek nem érdeklik a művészeket, derül ki a Zsidó múzeum amúgy remek kiállításán. Mi jut eszébe, ha valaki jelentőségteljesen azt mondja Önnek: Áldozat és Engesztelés. Nekem semmi, még úgy sem, hogy a fajsúlyos szavakat egy kiállítás plakátján pillantottam meg. Érdeklődésemet inkább a kiállítók névsora csigázta fel. A Zsidó múzeumban rendezett tematikus kiállítás meghívottjai közt ugyanis ott voltak a kortárs magyar képzőművészet nagyágyúi: Bukta Imre, Fehér László, Für Emil, Haraszty István, Kőnig Frigyes, Maurer Dóra és Nádler István.

Ernie Grunfeld útja Szatmárból az NBA csúcsáig. Van is olimpiai bajnok magyar kosárlabdázó meg nincs is. Ernie Grunfeld az erdélyi Szatmárban született, családja 1964-ben költözött New Yorkba. Csak kilencéves volt, de a magyar szóra ma is szinte tökéletes magyarsággal válaszol. A Tennessee Egyetem történetének legponterősebb játékosaként tagja volt a montreali olimpián győztes amerikai válogatottnak.

Aki korábban csak fekete-fehér fényképeken látta a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga belső terét, az hökkenten torpan meg az épületbe lépve. A helyszín persze ismerős: a karcsú öntöttvas oszlopok tartotta, szinte légies szerkezet és a tekintetet mágnesként fölfelé húzó, nyolcszögű templomtér emlékeztet a fotográfiákon látott épületbelsőre.

Garai Dóra Roberta egy kedves, nyitott, temperamentumos lány, 18. évének minden bájával felszerelkezve. Dóra féléve kinn tanul Izraelben, s így telve van élményekkel. Nem csoda, hogy amikor leülünk beszélgetni, rögtön dőlni kezdett belőle a szó, szinte nem is kellett kérdeznem.

A nyilasterror idején Sztehlo Gábor evangélikus lelkész zsidó gyerekeket mentett, „45 tavaszán a háborús árváknak gyermekotthont alapított. A diákok létrehozták a Gaudiopolist, az Örömvárost. A gyerekköztársaság egykori polgárai úgy vélik: az ottani demokratikus szellemet a rendszerváltás óta sem sikerült Magyarországon meghonosítani.

Két meglett úriember találkozik egy budapesti szállodában – a külső fényekből ítélhetően karácsony táján -, s éjszakai barangolásra indul. Szabó István meg akarja mutatni városát Otto Sandernek német színésznek, aki Szabó-filmben még nem játszott, de bármilyen kis szerepet elvállalna.

A szegedi Móra Ferenc Múzeum tavaszra kiállítást szervez a Magyarországon az előző másfél évtizedben hazai fényképészek életművével foglalkozó albumokból. 2001-ben a magyar fotográfusnőkről is megjelent egy hiánypótló munka – ám ebben sem szerepel az elfeledett szegedi fotográfusnő, a Juhász Gyulát is megörökítő Bäck Manci.

Oberlander Baruch rabbi 1989-ben költözött vissza szülei szülőföldjére, és azon nyomban nekilátott minden lehetséges eszközzel kihasználni a rendszerváltás teremtette alkalmat, hogy megszervezze az autentikus zsidó tudományok oktatását. Az egyik, szinte intézménnyé vált előadássorozat a hétfőnkénti Biblia óra volt. Minden hétfőn összegyűlt egy kisebb csoport, hogy a Kabbala szemszögéből tanulmányozza az aktuális hetiszakaszt…

A budapesti gettó felszabadításának 60. évfordulóján arról beszélt: csak akkor lehetne indulatoktól és előítéletektől mentes társadalmat felépíteni, ha kikopna a médiából a gyűlölet, a rasszizmus és az antiszemitizmus. A Dohány utcai zsinagóga negyvenéves főrabbija úgy látja: kódoltan még a parlamentben is bárki zsidózhat. Miközben egyszerű út vezetne a megbékéléshez.

Kányádi Sándor költő Romániában, az erdélyi Nagygalambfán született 1929-ben. A falu egyaránt otthont adott székelyeknek, örményeknek, zsidóknak, akiknek kultúrája, zenéje, költészete, hagyományai az együttélés során erősen hatottak egymásra. 1944-ben, az akkor már Magyarországhoz tartozó településről is elszállították a zsidó lakosokat. Először csak gettóba, majd marhavagonban Auschwitzba vitték őket. Többségük nem tért vissza sosem.

Tézisek

Jávori Ferenc

Szalonzsidók

SzombatA száz éve elhúnyt Theodor Herzl korunk egyik leghíresebb személyisége. Bár nevét tucatnyi utca is őrzi, tanítását, pontosabban tanításait olyannyira félreértelmezik, amennyire csak lehet. Alakjából azonban hasztalan igyekeznek merev domborművet előállítani, a személyiségében rejlő korlátlan lehetőségek felülemelkednek az ideológiai sémákon és dacolnak a történeti idővel. De miben rejlik Herzl időszerűsége?

Avri Shacham két hazája

Át kell téríteni a tehetséges magyart egy olyan vallásra, amely folytonos, kisgyermekkortól a sírig tartó tanulást követel meg követôitôl, olyan vallásra, amely napi betevôvé teszi a folytonos olvasást, amely természetesnek tartja a többnyelvűséget, amely töprengésre, kétkedésre, örökös kérdezésre, gondolkozásra sarkall.

Az 1950-es években faggatta ki Zsoldos Andor az agg Heltai Jenő-t budapesti otthonában unokafivéréről, Herzl Theodor-ról. Hat évtized távlatából felidézte Heltai egyik közös sétájukat. Akkor és ott, a századvégi Bécsben azonban nem a már befutott tárcaíró és színpadi szerző koptatta a császárváros utcáit a pályakezdő pesti (hírlap)íróval, hanem egy harminchat éves ?osztrák zsidó egy huszonéves ?magyar zsidóval…

Létemet a Numerus Claususnak köszönhetem. Anyám és Apám a zsidók arányát az egyetemi és főiskolai oktatásban korlátozó intézkedések nélkül talán sohasem találkoztak volna egymással. Mózeshitű őseim a magyar zsidóság asszimilálódásának két jellegzetes útját járták.