A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. Vajon hogyan alakultak ki, több mint négy évszázad alatt, az ezzel kapcsolatos dogmák? S vajon kik és miért nem hisznek ma sem a feltámadásban?

Megdöbbenéssel és felháborodással olvastam, hogy az egyik, interneten megjelent ügynöklistában szerepel Raj Tamás főrabbi neve. Határozott és biztos tudomásom van arról, hogy ő nem tartozott az ügynökök sorába. Az alábbi személyes tapasztalatom ezt bizonyítja.

Elvesztek és megtaláltattak

A net mind egyetemesebb információ- és adattár. Világlexikon egyre teljesebb régi és folyton bővülő mai ismeretekkel. S nem válik el benne múlt és jelen: ha – mondjuk – köztörténelmet közöl, csatol hozzá például magántörténeteket. Ha, tegyük fel, tárgya a zsidóság, nem éri be a holokauszthistória rögzítésével, hozzáfűzi a túlélők tanúságtételét. Nemcsak a pokolról, hanem egy etnikum hagyományairól, mindennapjairól. Holtak szellemében s elevenek szavaival.

Két öltönyös ember ül a Japán Kávéház teraszának két szomszédos asztalánál valamikor a harmincas évek közepén. Egyszer csak az egyik átszól a másikhoz.

Hatvan évvel kényszerű elválása után a minap egymásra talált egy magyar testvérpár. A hihetetlen történetről a Jerusalem Post számolt be.

Kevés költő volt szeretetre méltóbb.

A Szanatórium a homokórához különös szögből láttatja a galíciai környezetet, egy hamarosan az írmagjáig elpusztuló, bűvös, sejtelmes világot, ám nem ragad meg a couleur locale részletgazdag ábrázolatánál.

NOL

A közelmúltban nyilvánosságra került dokumentumok szerint 1939 és 1943 között szabadon élhettek a zsidók Albániában. „Minden külföldi zsidó, még ha illegálisan jött is be az országba, vagy hamis papírokkal rendelkezik, szabadon tartózkodhat Tiranában”. Az aláírás: Papalino rendőrfőnök, 1943. július 29.

Szellemi utódai persze gyávák annak kimondásához, amitől Ön nem riadt vissza, hogy tudniillik 1944. március 19. volt a felszabadulás, vagy ahogy a Nemzetőrben írta: „Március 19-e óta új tavaszi szelek fújnak a magyar föld felett.”

Nincs is annál szebb, lányom, mint az előítélet-mentesség – szokta volt szajkózni a jó nagymamám, illetve mondogatta gyakorta, míg élt. Márpedig ő tudta, pontosan tudta, miről beszél. Sógora, többszörösen hátrányos helyzetű Klein György hithű zsidó ugyanis életének utolsó húsz évét osztotta meg nevezett Heinz bácsival egy svájci pecóban, a Lago Maggiore partján, békességben.

A héten Kofi Annan ENSZ-főtitkár és számos államfő jelenlétében Jeruzsálemben megnyílt a Jad Vasem Múzeum legújabb állandó kiállítása, a Nevek Csarnoka. A tárlat európai zsidó családok több generációjának életét és tragédiáját mutatja be. Mose Kacav izraeli államfő a megnyitó előtt azt mondta: „A szabad világ vezetői minden eddiginél nagyobb érzékenységet tanúsítanak a holokauszt iránt.” Kelet-Európából a horvát, a szlovák, a lengyel, a litván, a bosnyák és a makedón, a szerb és az albán elnök mellett a román miniszterelnök vett részt a jeruzsálemi ünnepségen (Magyarországról nem érkezett vezető politikus). Miközben a demokratikus államokban igyekeznek a hatvan évvel ezelőtt véget ért vészkorszak tanulságait az új generációknak is mind hatékonyabban átadni, az arab világ nagy részén konszenzusnak örvendő, nem hivatalos vélekedés szerint holokauszt egyrészt nem volt, másrészt azt a zsidók követik el a palesztinok ellen.

Egy nagyobb léptékű országtérképen Tótkomlós neve nincs rajta. Város ugyan, de a rang inkább a régi, tizenkétezer lakost idézi; ma hatezren sem élnek itt.

„Nem kunszt megjósolni, hogy nemsokára lesznek felvételek csókolózó papokról, azonos nemű szeretőjével nyaraló képviselőről. Az önszerveződő virtuális média alaptulajdonsága, hogy nem ismer prüdériát, tabut.”

Az Áldozat – Engesztelés című kiállítást önkényesen két műalkotással kijelölt végpont közé helyezzük. (Nem mellesleg Bukta Imre és Fehér László munkája kvázi a kiállítótér két legtávolabbi pontján található.) Fehér László Mezuza szögelő és Bukta Imre Orrvadász „galambokat etető” című műve úgy viszonyul egymáshoz, mint két egymás mellett lévő pont a köríven, melyek egymással csak 360 fok megtételével érintkezhetnek.

Szántó T. Gábor elbeszéléskötete a holokauszt túlélőinek és a túlélők leszármazottainak, második, harmadik generációjának életébe enged bepillantást. Más szavakkal: a mai magyarországi zsidó identitás problémáiba. Szántó T. nagy empátiával, kíméletlen pontossággal és részrehajlás, morális ítélkezés nélkül alkotja meg hősei pszichogramjait, tárja fel a trauma lenyomatait és továbbműködésésének tüneteit a történelmi idő újabb és újabb rétegeiben.

Gilbert Norbert szomorúan olvasta végig Patrubány Miklós egy nyilatkozatát. Az MVSZ-elnök szerint nem sértődhet meg arab, ha a magyarokat szidják, és zsidó csak azt veszi zokon, ha a zsidókat sértegetik. Gilbert gondolkodott, osztott és szorzott. Kiszámolta, hogy Patrubány nézeteinek Bácsfiadik hatványa Adolf Hitlerrel egyenlő.

Valóban egyedül Einstein agyából pattant ki a híres egyenlet, vagy a bevallottnál több köszönhető kollegájának és első feleségének, Mileva Maricnak? Dokumentumfilm szerelemről, tudományról és nemi diszkriminációról.

A történelemben sokszor használták politikai célokra az antiszemitizmust. Azonban csak egyszer fordult elő, hogy a hatalom egy szocialista országban ezt kendőzetlenül felvállalta. Ez történt Lengyelországban 1968 márciusában.