Forrás: HETEK

Kányádi Sándor költő Romániában, az erdélyi Nagygalambfán született 1929-ben. A falu egyaránt otthont adott székelyeknek, örményeknek, zsidóknak, akiknek kultúrája, zenéje, költészete, hagyományai az együttélés során erősen hatottak egymásra. 1944-ben, az akkor már Magyarországhoz tartozó településről is elszállították a zsidó lakosokat. Először csak gettóba, majd marhavagonban Auschwitzba vitték őket. Többségük nem tért vissza sosem.

Kányádi Sándor már ismert művészként döntött úgy, hogy emléket állít a szülőfalujából elhurcolt zsidóknak: magyarra fordította az általa ismert, jiddis nyelvű verseket. Ezek a versei nyomtatásban is olvashatóak. A költő szerint “nincs tiszta etnikum sehol a világon, s kiváltképpen itt a mi tájainkon. De van valami, ami a zsidó arcot mégis megkülönbözteti a többitől, ez a zsidó tekintet, mely több évszázados riadalmat, rettegést örökít át még a keveredett zsidók szemébe is. A jiddis népköltészet sok hasonlóságot mutat azokéval, akikkel századokon át együtt éltek. Sajátossága ennek a népköltészetnek, éppen a tekintete. A tragikusan fájdalmastól a csúfondároson át az érzelmesig, sőt az érzelgősig őriz magában valami közöset, egyénit, ha úgy tetszik zsidósat. Ez teszi, számomra legalábbis, külön értékké. És egyben közös értékké. Hozzátartozik e táj több évszázadra visszamenő történelméhez, kultúrtörténetéhez.”

Sándor bácsi azonban többre is vállalkozott. 1988-ban a még kéziratban lévő versfordításaival, és azzal az ötlettel kereste meg Gryllus Dánielt, hogy ezeknek a verseknek vissza kellene adni a dallamukat. Dániel fivérével, Vilmossal együtt leporolta a meglévő kottákat, amelyek ezeknek a jiddis daloknak, verseknek az Almási István kolozsvári népzenekutató által lejegyzett dallamait őrizte. Így született meg az a műsor, amely a volt egyszer egy kis zsidó címet viselte. Kisbetűvel, ahogyan az eredeti versek is ránk maradtak. Ez a produkció ismertette meg egy szélesebb közönséggel a tradicionális zsidó dallamokat. “A hallgatóságot sikerült olyannyira lenyűgözni, hogy az azonosság: magyar és zsidó érzület összecsendülhetett. Két népiesség – mondta Mezei András 1999 áprilisában a műsorról, amelynek zenei anyagából televíziós változat is készült. – A volt egyszer egy kis zsidó épp ezért, éppen így hordozhatta a részvét és a szeretet konzerválható lehetőségeit. A szó embere dadogásra van ítélve. Azt a csodát, amit a Gryllus fivérek és Kányádi Sándor hozott, nem megmagyarázni, de megélni kell.” Örömmel jelentjük, hogy március 12-én este 8 órától, a XII. kerületi Csörsz utcai Művelődési Központban, az ígéretes énekesnő, Palya Bea közreműködésével újra látható-hallható lesz a “volt egyszer egy kis zsidó” című műsor. (Pécsi Tibor)

Comments are closed.