Forrás: NOLKét meglett úriember találkozik egy budapesti szállodában – a külső fényekből ítélhetően karácsony táján -, s éjszakai barangolásra indul. Szabó István meg akarja mutatni városát Otto Sandernek német színésznek, aki Szabó-filmben még nem játszott, de bármilyen kis szerepet elvállalna.
Az Arte német-francia televíziós csatorna mutatta be Éjszakai barangolás című sorozatában az egyórás filmet, s hogy nemrég készülhetett, mi sem bizonyítja: Szabó István már beszámolhatott a Csodálatos Júlia budapesti fogadtatásáról.
A Mephisto rendezője elviszi Sandert a Páva utcai holokauszt emlékhelyre, megvacsoráztatja a Rosenstein vendéglőben, utazik vele a 2-es villamoson, a siklón felviszi a várba („Jó nagy lesz a villanyszámla” – jegyzi meg Sander végigtekintve a kivilágított városon), betérnek az Operaházba, s Bálint András színházába, a Radnótiba.
A rendező és a színész régi nagyokról, főleg németekről, Bruno Minettiról, Curt Bois-ról beszélget, Peter Steinről, kinek legendás Három nővér-rendezésében a berlini Schaubühnén Sander Versinyint alakította. Megegyeznek abban, hogy rettenetes úgy játszani, amikor a partner nem néz a másik szemébe, „amikor az ember nem válaszokat kap, csak mondatokat”.
A két Csehov-rajongó, Bálint és Sander rögtönöz a Radnóti színpadán, Bálint magyarul kezdi a monológot, Sander németül folytatja. Szabó a nézőtéren maradna, de felhívják a színpadra, s Sander unszolja, hogy játsszon. A legfontosabb az, hogy „egyszerűen normális légy”. „Nem vagyok színész, hogy lehetnék normális” – válaszolja a rendező, s kitántorognak a pesti éjszakába.
(forrás: MTI)
