Akár egy klasszikus görög tragédia is születhetett volna Volker Schlöndorff A kilencedik nap című filmjéből, hiszen Az ifjú Törless rendezője most az isten és az ember alkotta törvények szembenállására építette fel filmjét. Akárhogy nézzük is, bár a hagyományostól kissé elütő holokausztfilm született, a zsidóság helyett most a katolikus papok szenvedéstörténetét láthatjuk, és a koncentrációs táborok valósága is csak keretbe foglalja a filmet.
Az Élet Menete Alapítvány és egy zsidó ifjúsági szervezet azt kéri a fővárosiaktól: alkossanak élő láncot és vonuljanak végig az egykori pesti gettó területén szombaton, a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján.Az egykori pesti gettót 1945. január 18-án szabadította fel az akkori szovjet hadsereg. A VII. kerületi Dohány utca, a mai Kertész utca, a Király utca és a Károly körút által határolt terület épületeibe annak idején 55-70 ezer budapesti zsidót zsúfoltak össze.
Az Eichmann-per
Az egykori szerkesztőségi épülettől – itt készült a Ludas Matyi és a Magyarország is – párlépésnyire volt egy afféle hagyományos nyolcadik kerületi vendéglő. A hajdani sajtómunkások még emlékezhetnek titkos nevére: Öntödének nevezték, akik itt pihentették meg szeszes nedvekkel torkukat. Lehetett persze étkezni is – magam a kiváló zúzapörköltre emlékezve tértem vissza ide. A Kőfaragó utcai vendéglőnek csak a neve a régi. Ma is Fülemülének hívják, ám alaposan megváltozott a konyha, a kiszolgálás és a vendégkör is.
Robert Capa magyar származású fotóriporter 85 eredeti felvételéből nyílt kiállítás Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban. Robert Capa 1931-ben, 18 évesen hagyta el Magyarországot, fotózta a spanyol polgárháború eseményeit, majd a normandiai partraszállást és a második világháború hadszíntereit, később a Palesztinába bevándorló zsidókat és az indokínai háborút is.
Főrabbi a katolikus gyászmisén
A II. János Pál emlékére a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templomban megtartott katolikus gyászmisén Fröhlich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija arról beszélt, hogy a pápa mindig a testvéreket látta, a testvéreket találta meg az emberekben.
Holokauszt-emlékhét kezdődik szombaton Budapesten
Szombattól emlékezés a holokauszt áldozataira
Szombaton nyílik a fővárosban a Holokauszt-emlékhét. Az eseménysorozat ad keretet a holokauszt áldozatainak emléknapján tervezett megemlékezésnek. Az április 16-ára tervezett egész napos rendezvényen mécsest gyújtanak, elhelyezik az emlékezés kövét és felolvassák az áldozatok nevét a IX. kerületi, Páva utcai intézményben, amely éppen egy éve nyitotta meg kapuit.
A rendszerváltást követő tizenöt évben nem voltak antiszemita megnyilvánulások a határon túli magyarok körében. Ez természetes is, hiszen a jogaikért küzdő kisebbségekként a határon túli magyarok sorsközösséget éreznek minden más, tradicionális értékek alapján szerveződő (nemzeti vagy vallási) kisebbségi közösséggel és annak tagjaival. Más kisebbségek elleni megnyilvánulásokkal ugyanis magyar kisebbségi közösségként való fennmaradásuk jogalapját, végső soron saját kisebbségi létüket kérdőjeleznék meg, esetleges antiszemitizmusukkal elsősorban saját magukat gyengítenék.
„A médiában élénk visszhangot kapott pápai bocsánatkéréseknek ugyanakkor ritkán volt – vagy ha igen, sokszor csak gyenge – hazai folytatása. A pápa antiszemitizmust elítélő nyilatkozatai nyomán például nagyszabású tudományos konferenciát tartottak Pannonhalmán a bencés közösség szervezésében, de a katolikusok által elkövetett bűnök miatti pápai mea culpa után volt olyan püspök is, aki azt mondta, sem felülbírálni, sem utánozni nem akarja a pápa lépését.”
Az elhurcoltak szomszédai emlékeznek
Voltak idők, amikor visszamenőleg „átíratták” velünk még az emlékeinket is. Bár ennek már vége, ma is vannak olyan kortársaink – „balról” is és „jobbról” is -, akik némi lelki nyomást gyakorolva szeretnék, ha az ő szemüvegükön keresztül látnánk még azokat az éveket is, amelyeket saját szemünkkel is láttunk.
Vezetőségi ülés a MAZSIHISZ-ban
Purimot követően és peszách ünnepét megelőzően tartotta újabb vezetőségi ülését a MAZSIHISZ. A Heisler András elnök által javasolt napirendi pontokat elfogadva a vezetőség elsőként a Rumbach utcai zsinagógával kapcsolatos elképzeléseket vitatta meg. Az elnök által készített előkészítő anyag alapján a MAZSIHISZ vezetői egyetértettek abban, hogy az Országgyűlés által hozott törvény előírásai szerint a MAZSIHISZ-nek visszajuttatandó épület hasznosításánál három funkciót szükséges megvalósítani: egyrészt zsinagógaként kell az épületet használni, másrészt turisztikai attrakcióként be kell kapcsolni a zsidó negyed turisztikai forgalmába, illetve az épületben található mintegy 1500 m2-es területet közösségi projektek részére kell hasznosítani.

