2005. április 15-17.Felkészülünk a közelgő Pészáchi ünnepekre, olyan különleges érdekességekre koncentrálva, melyekről általában kevés szó esik. Ilyen lesz például A tíz csapás kabbalisztikus jelentése, a Hágádá könyvének története, Pészách gyakorlati útmutató és még sok más érdekesség!
Ma regisztrálta magát az ötszázadik felhasználónk itt, a Sófár portálon. Szépen gyarapszunk. Lassan, de biztosan…
Purim az egyetlen olyan ünnep, amelynek során az ember micvát teljesít azzal, ha felönt a garatra. Ennek a jelenlévők többsége eleget is tett a Pesti Jesiva március 24-én megtartott Absoult Purim Party-án.
A nyolcvanas évek óta nem volt Budapesten holokauszt-kiállítás. Tavaly nyáron – a hatvanadik évforduló alkalmából – lett négy is. Mintha hirtelen törleszteni akart volna az ország. Jóvátenni a jóvátehetetlent. Nem a hatvan éve történteket, hisz azt még annyira sem lehet, de legalább hogy abban az országban, ahonnan az áldozatok egytizede származott, hatvan év kellett elteljen a holokauszt-múzeum létrejöttéig.
Szomszédok voltak címmel mutatja be a Holokauszt Emlékközpont Varga Zsuzsanna filmjét. A dokumentumfilm a szomszédok szemszögéből mutatja meg, ami látható volt a holokausztból és azt, amit látni akartak belőle.
Ezelőtt húsz évvel ez lett volna a Népszabadság „április negyedikei vezető anyaga”, és én átlapoztam volna. S ha valaki azt mondja, hogy valaha majd én írom a Népszabadság „április negyedikei vezető anyagát”, akkor azt gondoltam volna, hogy meggárgyult.
A jubileumi Budapesti Tavaszi Fesztivál nem szűkölködött világsztárokban, gondoljunk csak olyan rangos karmesterekre mint Zubin Mehtára, Pierre Boulezre vagy Daniel Barenboimra. Utóbbi hétvégi elutazása előtt találkozott az újságírókkal. Barenboim szerint valóban megfigyelhetők napjainkban a komolyzene krízisének jelei, de ez elsősorban annak köszönhető, hogy a fiatalokat nem készítik fel a műfaj befogadására.
Ma este 22:05-kor vetíti az M2 a Nobel-díjas vegyész portréfilmjét (50 perc).
Ma egy jeruzsálemi kórházban elhunyt Doron Grossman, Izrael etiópiai nagykövete. Grossmant kritikus állapotban szállították haza Addisz-Abebából, miután március 30-én saját kezével röpített golyót a fejébe.
„II. János Pál a béke embere, a zsidó nép barátja volt, aki a népek közötti megbékélésért munkálkodott, és azon, hogy 1993 végén megújíthattuk a diplomáciai kapcsolatokat Izrael és a Vatikán között” – mondotta az izraeli miniszterelnök a mai kormányülésen.
Ma este hosszú szenvedés után, életének 84. évében elhunyt II. János Pál, aki a 263. pápaként 1978-tól állt a katolikus egyház élén.
„Ki számít Magyarországon zsidónak? A közvélekedés szerint az, aki annak tartja magát, vagy mások annak tartják ôt. A zsidó vallás mást mond errôl: itt az anyai származás a mértékadó, de nem egyedüli feltétel, mivel anyának nemcsak zsidó származásúnak kell lennie, de meg is kell ôriznie zsidóságát. Kívánatos a vallási elôírások betartása, a rendszeres zsinagógába járás, amelynek a szekularizált környezetben sajnos csak kevés ember tesz manapság eleget.”
A jobb sorsra érdemes Sorstalanság okozta sokk hatására nem kis félelemmel és még nagyobb gyanakvással készültem a Maus nevezetű holokausztképregény megtekintésére. Bár Art Spiegelman művét minden lehetséges hazai fórumon a magas égig dicsôítettél, és 92-ben még a Pulitzer-díjat is megkapta, én nem tudtam, nem tudok kibékülni alapötletével: azzal, hogy képregényre vitte az emberiség legocsmányabb tettét, a holokausztot.
A tartalomból:
Magyar Rádió
Kedves Rezső, 1989 óta gyakran fog el a kísértés, hogy az Ön tanúságtételét vessem latba azok ellenében, akik (képzelje, megint vannak ilyenek!), esküsznek a Hitlerrel kötött szövetségre vagy azok ellen (ilyenek is vannak!), akik szerint minden baj oka az, hogy 1945-ben bosszúszomjas zsidók tértek haza.
Ne felejtsük el, hogy ez az ország (és véleményem szerint a legtöbb) a bunkók számára van komfortosítva, nekik lettek kitalálva az intézmények, a szórakoztatás, és még a bútorokat is hozzájuk igazítják.
A lakosság harmadrésze szerint 1945. április 4-én felszabadult az ország, ugyanennyien azt gondolják, hogy ez a megszállás időpontja, a többiek szerint egyik kifejezés sem jó. Medián-felmérés a hatvan évvel ezelőtt történtekről.
Lehet abban valami rendeltetésszerű, hogy az ezredfordulókon nagy formátumú férfiak állanak a katolikus egyház élén. Az előzőn – 999-től 1003-ig – az a II. Szilveszter pápa uralkodott Rómában, aki III. Ottó német-római császárral a Respublica Christiana – némely történész szerint az egységes Európa – megálmodója volt. S aki – nem utolsósorban – a mi István királyunknak a koronát küldte. A Respublica Christiana volt az álma az évezreddel későbbi utódnak, II. János Pálnak is.
Az utóbbi időben szinte minden évben vita van az „1945-ös események” helyénvaló elnevezéséről. Mintha nem lennénk képesek értelmes fogalmakat találni a XX. század magyar és világtörténelmének legfontosabb eseményére, noha mindenki érzi, hogy valamit mondani kellene. Magyarország az északi félteke talán egyetlen olyan országa (a balti államok esete más), ahol semmilyen hivatalos formában nem emlékeznek meg a második világháború befejezéséről, és a háborút kirobbantó nácizmus/fasizmus vereségéről.
