Amint arról egyik napilapunk beszámolt, Izraelben májusban mutatják be A bukás, Hitler utolsó napjai c. filmet. (A filmrôl szerzett szubjektív „élményeimet” megírtam az Új Elet hasábjain.) A cikkbôl értesülhettünk arról is, milyen vitát keltett már a terv is, meg a közel 300 ezer ottani túlélô szempontjainak figyelembevétele. Az egyik mozihálózat tulajdonosa úgy döntött: próbavetítéseket rendez, így is történt, majd rövid közvélemény-kutatás után eldöntötte: május 19-én premier.

Raj Tamás remek – kettôs hatóerejű – könyvet tett asztalunkra. Míg egyfelôl feltárja elôttünk Izrael Állam ragyogó természeti és építészeti szépségeit (emlékeit), eközben minden egyes „téma” kapcsán bibliai idézetekkel tudatosítja bennünk hitünk Istentôl és hű követôitôl eredeztethetô tanításait.

Ôszinte örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy megjelent a méltán népszerű Ôsi Forrás sorozat tizenharmadik kötete. Címe: 613 parancsolat. Ez a könyv valahogy a lényeg összefoglalása. A Tóra fundamentuma a vallásnak. Az ember szerepe, sorsa megérteti velünk a lényeget. Értjük vagy nem értjük, de minden parancsolat az embernek jó. A cselekmény tükrében jobban követhetôk a törvények, parancsok létrejöttének körülményei. Ijesztôen nagy ez a szám.

Márta érettségi után apja nagykereskedésében a könyvelési feladatokat látta el. Tibi pedig közben elvégezte az Akadémiát, és zongoratanár lett egy kis zeneiskolában.

A 19. század vége felé bohém kávéháznak nevezett New York kávéház irodalmi szaktekintélynek tartott fôpincérét, Reisz Gyulát patrónusuknak tekintették az ifjú költôk és írók, akiknek krajcáros hitelekkel egyengette útjukat a Parnasszus csúcsáig. Neki olvasta fel elôször írásait Molnár Ferenc, Heltai Jenô, Karinthy Frigyes, Bródy Sándor. 1913-at vagy 1915-öt írtunk, amikor a New York kávéházban fennállása óta elsô ízben tartottak zárórát éjjel kettôkor.

Kilencéves lehettem, amikor elôször éreztem a zsidóság iránt mérhetetlen rokonszenvet. A szomszédban lakó Pepiké néni sokat mesélt elhurcolt és odaveszett szeretteirôl. Talán ez érintett meg. Vagy a történelemórán tanultak? Nem tudom. De tény, hogy nagyon vonzódom a zsidó eszméhez. Sok barátom is ösztönösen – vagy tudatosan? – e körbôl kerül ki. Középiskolás koromban be akartam térni, de azután a sok tanulnivaló elriasztott. Mindezek ellenére azonosulok e vallással.

Nem kis dologra vállalkozom, ha a Rejtô Jenô műveibôl készült filmet akarom összesűríteni néhány sorban. Okom persze van rá, hiszen az MTV egy jó késôi órában (fél tizenkettôkor) műsorra tűzte A halhatatlan légiós – akit Péhovardnak hívtak című mozit, mely 35 évvel ezelôtt készült. A filmben egymást váltotta a vízió a valósággal, ami nem kifejezetten egy hagyományos cselekménylánc. Sôt. Egy lebegôs, cikkcakk műfaj elevenedik meg a szemem elôtt.

– A Duna Televízió május 23-án, 15.25 órakor sugározza a Halld, Izrael című vallási műsort.

Balassagyarmat is megemlékezik a hajdan oly nagy szerepet vitt zsidó polgárairól. Szükséges és helyes ezt tenni, hiszen annakidején oly sok zsidó lakott a városban, hogy azon kevés magyarországi települések közé tartozott, amelynek saját zsidó neve volt: jiddisül Jermatnak nevezték.

Halála másnapján Rónai András izraeli színművészt a rádió kora reggeli adása „megöregítette”: az 1947-ben készült magyar film, a Valahol Európában Ficsúrját nyolcvankét évesnek mondták, pedig tízzel kevesebb volt… A Magyar Színművészeti Lexikonban ez olvasható róla: „Tízévesen játszotta Ficsúr szerepét Radványi Géza Valahol Európában c. filmjében.” Holott 1932-ben született, tehát tizenöt évesen volt ô a kiskölyök-banda emlékezetes figurája. Baj van a számokkal!

Az elsô névadás

A közelmúltban három külföldi delegáció kereste fel a magyarországi zsidóság különbözô intézményeit.

A díszteremben hagyományos formában tartották meg a széderestét. Deutsch Róbert fôrabbi mondott beszédet, ugyancsak ô volt a szeder házigazdája. A gyerek kérdéseit Deutsch Lili tette fel. A Haggada olvasásában – egy-egy rész erejéig – Jichák Weisz és Ungár Richárd vett részt. A kidust Kálmán Tamás fôkántor énekelte. A rendezésért és a nagyon szépen díszített és megterített asztalokért Rosenfeld Ildit és lelkes munkatársait illeti dicséret és köszönet.

Április 13-án a dombóvári művelôdési központ Schweitzer József nyugalmazott országos fôrabbi A dél-dunántúli zsidóság története című elôadásának adott otthont. A rendezvényre a városi könyvtár Rejtett értékeink nevet viselô elôadás-sorozatának keretén belül került sor, az idôpont megválasztását pedig a vészkorszak elsô gettóinak mementójául április 16-ára meghirdetett A magyar holokauszt áldozatainak országos emléknapja indokolta.

Uram, ma lettem 80 éves.

„Ha elszegényedik testvéred és tönkremegy melletted, segítsd ôt, akár idegen, akár bennlakó, hogy (meg)éljen melletted (veled). Ne végy tôle kamatot vagy uzsorát; féld az Istent és engedd (vagy: segítsd), hogy testvéred éljen (élhessen) veled (melletted)” (3. Mózes, 25, 35-36). Szakaszunk amellett, hogy a Smita (hetedik) év és a Jobel törvényeit körvonalazza, szociális törvényeivel tűnik ki.

A holokausztról való megemlékezés jegyében négy középiskola képviselôi és egy emlékverseny résztvevôi látogattak el a zsinagógába, és hallgatták meg a hitközség dísztermében – Bubryák István és Radó Gyula Téglagyári mementó (A rossz vonat) c. dokumentumfilmjének vetítését követôen – Markovics Zsolt fôrabbi és Juhász J. Pál tanár, hivatalvezetô visszaemlékezését a soá éveire, a tragédiára.

Aki azt mondja közületek: vallásos zsidó vagyok, meg nem engedett étel nem jön a házamba, mindennap imaszíjjal imádkozom, s ennyi az egész vallásosságom, több semmi, lélek nincsen bennem – annak Jesájá próféta azt kiáltja, indulattól reszketôn: Nem vagy zsidó, magadat csalod, nem vagy vallásos ember!

A holokausztmegemlékezések sorában is különleges helyet töltött be az a szép és tartalmas est, melyet a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendeztek a Litea Kft. könyvesbolt és teázó, egyúttal irodalmi szalon részvételével, Bakó Annamária vezetésével.

Elsô ízben hozott létre Bécs a zsidók kárpótlásával foglalkozó külön platformot a város honlapján. A szolgáltatás célja, hogy megkönnyítse a károsultak és leszármazottaik utáni kutatást.