Forrás: Új Élet

Raj Tamás remek – kettôs hatóerejű – könyvet tett asztalunkra. Míg egyfelôl feltárja elôttünk Izrael Állam ragyogó természeti és építészeti szépségeit (emlékeit), eközben minden egyes “téma” kapcsán bibliai idézetekkel tudatosítja bennünk hitünk Istentôl és hű követôitôl eredeztethetô tanításait.

A szerzô elôszavában kijelenti: “Könyvünk nem útikönyv célját szolgálja, nem követünk benne sem idôrendbeli, sem topográfiai sorrendet, mindössze harminc kiemelkedô helyszínt választottunk ki Izrael szentföldi tájai közül, amelyek segítségével a bibliai vallás és kultúra sokoldalú bemutatására törekedtünk.” E harminc kiemelkedô helyszín, s az egyesekre szánt hat-hat oldal “demokratikus” elosztása felôl vitatkozhatnánk – de egy ilyen jelentôs vállalkozás kapcsán nincs helye a kicsinyes kötekedésnek, különben is akadnak nyolc-nyolc oldalas tájékoztatások; s ha összefogjuk az ôsi és az égi és földi Jeruzsálemet, az maga 12 oldal.

“Ebben a szellemi kalandozásban útikalauzként magát a Szentírást választottuk, amelynek hôsei és gondolatai így – reményeink szerint – megtalálják az utat az olvasó szívéhez. A bibliai idézeteket minden esetben az eredeti szövegbôl vett saját fordításban közöljük.” (Ha kezünkbe vesszük a Raj Tamás szerkesztésében és a Makkabi Kiadó Kft. kiadásában 1994-ben megjelent kétkötetes héber-magyar Bibliát, bizony számos, nem jelentéktelen eltéréssel is találkozhatunk.)

E művészi fotóalbum magával ragadó képeit Szelényi Károly fotóművész készítette, aki izraeli útjai alkalmával éveken keresztül dolgozott különféle helyszíneken. “Több mint háromezer felvételének jó része (…) már számos hazai és izraeli kiállításon szerepelt”. A mai Magyarország területénél is kisebb országban a legváltozatosabb tájakban gyönyörködhetünk, “a Hermon hófödte ormaitól Élát szubtrópusi klímájáig”. A Párán pusztájának beláthatatlan kôrengetege; a holt-tengeri tekercseket rejtegetô Qumrán; az ôsök sírjait kitáró Kidron völgye; Negev sivataga a “Salamon oszlopai”-val és más különleges kôformációival sivárságukban is lenyűgözôk. “Maszada tömbje” mellett, a “gyarmatosító” rómaiak ostromának sokáig hôsiesen ellenálló Maszadáról szívesen láttunk volna “beszédesebb” képeket is.

Mindezeket csodálatosan ellenpontozzák például a Sáron rózsája fejezet “Rockefeller-kert díszei”, s közülük is kiemelten a festôi harmadik felvétel; a Jordán völgye több elragadó felvétele, például a Keresztelkedôk; a vízesés Én-Gedinél; a hét forrás Taghbánál; avagy a Holt-tengerben tükrözôdô, sóból keletkezett szobrok. Érdekes felvétel a Siratófal magassága mögül is kiemelkedô Sziklamecset monumentális kupolája; a Kidron völgye az ôsök sírjaival; szép a kritikus által is látogatott cefáti zsinagóga két felvétele; a Bét Él (“Isten háza”) kapcsán látható, de fôleg a 168. oldalon feltűnô Benjámin törzse, valamint a 183. oldalon a József törzse elnevezésű Chagall-üvegablak. Szívesen láttunk volna a Jerikói pálmák (49), a Ciszterna (69), a Kaktusztelep (138) s az Ültetvény (153) helyett a knesszet elôtt álló hatalmas kômenórát, az Emlékezés hegyén a Jad Vásem képsorait; Názáretbôl a Népek templomát; az Ari szefárd zsinagóga külsô-belsô felvételeit stb.

(Raj Tamás-Szelényi Károly: HOL VOLT AZ ÉDEN KERTJE? Izrael szentföldi tájai. Athenaeum Kiadó, Budapest, 2004. 204. oldal, 5990 Ft. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma – Magyar Könyv Alapítvány támogatta.)

Frideczky Frigyes

Comments are closed.