Jobb volt húszezer éve? A kőbalta vagy a rakétatechnika a biztosabb? Az ELTE professzora a rendszerelmélet és etológia nyelvén a világot veszélyeztető szelíd fajról, amely a szabálykövetés által lett szabad.

Közgazdászok ritkán írnak önéletrajzot, pláne „rendhagyót”. Ezúttal azonban éppen arról van szó, hogy a memoáríró rendhagyó pályát futott be, amelyet – hét és fél évtizeden túljutva – meg akar érteni, és a szélesebb (nem csak szakmai) közönséghez is közelebb szeretne hozni. S persze – mint más hasonló könyvek írója – a róla alakított képet is a helyére akarja tenni. A gondolat erejével címmel most jelent meg Kornai János rendhagyó önéletrajza az Osiris Kiadónál.

Ezen a képen a Siratófal látható. Ami a Templomból megmaradt. A zsidók legszentebb helye. Ma este – meg holnap – szerte a világon a zsidó családokban ismétlik majd el az ősi kívánságot: „Jövőre Jeruzsálemben!” s koccintanak rá a negyedik pohár borral. Jeruzsálemet mondanak, de a legtöbben nyilván erre a térre gondolnak, a Falra, erre a világra.

A napokban jelent meg a Pont Kiadónál a magyarországi roma holokausztról szóló könyv Visszafojtott emlékezet címmel. Katz Katalinnal, a könyv szerzőjével Shiri Zsuzsa beszélgetett.

Jeruzsálemben született; amerikai anyja és izraeli orvos apja egyetlen gyereke. 3 éves korában költöztek az Államokba, 9 éves kora óta Long Island az otthona. Két évvel később fedezte fel egy pizzériában egy modellügynökség.

Hitler a hódító háborúkból és a zsidók tömegméretű kifosztásából szerzett pénzen megvette a németeket, korrumpálta az egész országot – állítja Götz Aly, német történész legújabb könyvében. Meggyőződése szerint a német antiszemitizmus és a pénz nagyon is szoros összefüggésben álltak egymással. Hitler a rablott vagyonból korát megelőző jóléti államot hozott létre, mely a mai napig is stabilan áll. Az évek óta tartó gazdasági nehézség miatt azonban úgy tűnik, Németország rákényszerül arra, hogy fokozatosan lebontsa a Fürher jóléti államát.

Oriana Fallacit nem hagyja nyugodni a benne élő újságíró, a közélet iránt elkötelezett író-publicista. Bár legutolsó könyvét (Oriana Fallaci kérdezi Oriana Fallacit) egyfajta epilógusnak szánta, az azóta eltelt hónapok eseményei múlt év végén arra késztették, hogy reflektáljon a történtekre. Újra és újra figyelmeztetni próbálja a társadalmakat – elsősorban az olasz társadalmat – azokra a veszélyekre, amelyeket a politikusok és az értelmiségiek erkölcsi relativizmusa okoz, s amelyek a nyugati társadalmak morális meggyengülését vonják maguk után. Fallaci, aki átélte a fasizmust és a kommunizmust, pontosan tudja, hogy ezek a totalitárius eszmék mind képesek voltak kihasználni ezt a gyengeséget, és hogy a terroristák ideológiája ezért képes sikereket elérni.

A nyolcvannégy éves Lajos bácsi a felesége – a nyolcvannyolc éves Ilonka néni – kezét saját kezébe fogva beszél viszontagságos sorsáról. Azt mondja: „Boldog vagyok és elégedett.”

„Ezeket az embereket ugyanis nem azért lőtték válogatás nélkül a jeges Dunába, mert esetleg bűnözők voltak, nem azért, mert svábok voltak vagy oroszok, nem azért, mert… és sorolhatnám tovább, hanem azért, mert zsidók voltak. Megérdemelték volna, hogy emléktáblájukon ez megemlíttessék.”

A kutatók egy évszázada tárolják tehetetlenül az ókor legnagyobb kéziratkincsét, amit megőrizni ugyan sikerült, elolvasni azonban nem. Egészen máig.

Leni Riefenstahl német rendezőnő, aki Hitler személyes bizalmát és közeli barátságát élvezhette, több órás filmet készített az 1936-os berlini olimpiáról. A két részes filmet, mely a hitleri propagandát is szolgálta, 1938. április 20-án mutatták be először.

Az utóbbi hónapok egyik központi közéleti etikai kérdése, az ügynöklisták nyilvánossá tétele, és az ezzel kapcsolatos ügynöktörvény volt. Többen is felelevenítették azt a kezdeményezést, hogy derüljön fény mindazokra az „ügynökökre”, akik az előző rendszer idején a titkosszolgálatok megbízottjaiként emberek ezreiről készítettek jelentéseket, amelyek sok esetben tragédiákhoz is vezettek.

1943. április 19-én a varsói gettóban felkelés robbant ki a megszálló nácik ellen. Több hétig tartották magukat a felkelők, azonban a németek erősebbek voltak. A lázadás leverése után a gettót felszámolták és lerombolták. A zsidók többsége megsemmisítőtáborokban végezte.

A fasizmus felett aratott győzelem évfordulójának a küszöbén nyilvánvaló értetlenséget vált ki egyes írások orientációja. A szerzők kísérletet tesznek arra, hogy átírják a háború történetét, valamilyen módon igazolják az agresszort, és elferdítvén a győztes hatalmak céljait, alábecsüljék a hitleri Németország és csatlósai feletti győzelem jelentőségét.

Malte Ludin kíméletlenül lecsap a maszatoló, hazug félmondatokra: kimondása által lesz a „zsidók elszállításá”-ból deportálás; a „zsidók sorsukra hagyásá”-ból meggyilkolásuk. És az apának se „szerepe lesz ebben”, hanem tömeggyilkosnak neveztetik. Hogy zsidók százezreinek haláláért személyesen felelős Hanns Elard Ludin, afelől szemernyi kétség sem marad a nézőben.

Dolgozni dolgoztunk a földeken, de közben egész máson járt az eszünk: mi lesz, ha egy éjszaka minket is elfognak.

Egy BBC-n bemutatott dokumentumfilm szerint nem létezik és talán sohasem volt al-Kaida. A Rémálmok hatalma című film tavaly ősz óta hivatkozási alap a Bush-kormányzatot kritizáló honlapoknak, szervezeteknek. Sokak szerint hitelesebben mutat rá az amerikai kormány hazugságaira mint a jóval nagyobb botrányt kavaró Fahrenheit 911, hiszen az elsősorban az érzelmekre, ez pedig kutatói véleményekre alapoz.

A zsidó szabó fiát tizenkilenc évesen munkaszolgálatra viszik. Majd egy halottszállító kocsi kopott koporsójában Ausztriába szökik. A bevándorlók hajójáról az óceán másik partján egy reggel megpillantja a Szabadság-szobrot.

Voltaire hazájában nagy megdöbbenést váltott ki a pápa halála alkalmából Rómába zarándokló francia fiatalok magas száma.

Litvániából bevándorolt családja múltja sokáig nem érdekelte, egy 1999-es vilniusi látogatás azonban megváltoztatta Michael Good életét. Anyja itt mesélt neki először arról, hogy egy német tisztnek köszönhetően, menekült meg a haláltól.