2005. május 10-én, kedden 18 órakor a Dohány utcai zsinagógában azokra a hősökre emlékezünk, akik az életüket áldozták az Izrael Állam függetlenségéért vívott honvédelmi harcok során.

A kortárs izraeli film alig ismert Magyarországon. Izraeli filmet szinte kizárólag filmheteken (és néha a Duna tévében) láthatunk. Akit igazán érdekel az ország filmgyártása, annak az Örökmozgóban évente megrendezésre kerülő Izraeli filmtavasz nyújt lehetőséget az alaposabb tájékozódásra.

Herzl Tivadar színpadi komédiáját mutatja be a Vidám Színpad, valamint a Bálint Zsidó Közösségi Ház.

Hiába kápráztatta el a látogatókat, A Hét aranyozott borítója iránt nem volt nagy az érdeklődésKép: Teknős Miklós Háztartási könyv, szemüveg, vasúti bérlet, verskézirat, születésnapi üdvözlet, karikatúra és A Hét című folyóirat 1889-es színes, aranyozott borítóterve. Kiss József költőhöz kötődő tárgyak. Közülük a Makkabi Kiadó minap tartott Judaika-aukcióján csak hatot sikerült helyben eladni. A szervező Raj Tamás szerint azért, mert nem ismerjük, így nem is nagyon szerethetjük Kiss József költészetét.

Azt mondja Gyurcsány Ferenc, hogy a Szovjetuniónak az európai és magyar történelemben játszott szerepét meg kell vitatni. Mintha nem ugyanő harsogta volna világgá nemrég Moszkvában a kommunisták egyik legelcsépeltebb kifejezését, amelyről a rendszerváltáskor azt hittük, honi államférfi szájából többé nem hangozhat el.

1933. május 10-én Berlinben nyilvános könyvégetést tartottak a nácik. A nemzetiszocializmus által értéktelennek, veszélyesnek ítélt művek a berlini Opera téren váltak a tűz martalékává. Köztük olyan írók munkái mint Erich Kästner, Bertolt Brecht, Karl Marx, Thomas Mann, Sigmund Freud, Albert Einstein.

Kardos G. György ma volna nyolcvanéves. Spiró György írta róla, hogy lammed vóv volt, a harminchat igazak egyike, akik nélkül a világ összedőlne.

Még a Habsburg-ház egyes tagjai is inkább hajlottak a birodalom föderációs átalakítására, mint a magyar vezető politikusok. Orbán Viktor szerint „a liberalizmus mint szabadságharc okafogyottá vált”, hiszen minden normálisan gondolkodó ember beépítette már értékrendjébe mindazt, amit ez az eszmerendszer a világnak adhatott. (Orbán a múlt harcairól, MH, ápr. 19.)

Előbb titokban gépelték, később kézzel írták egészen addig, míg a fiatal szerzőket Auschwitzba deportálták

Ha egyszer megnyitja kapuit Budapesten a Magyar Holokausztmúzeum, amelyben a példátlan kollektív tragédiát, a több mint félmillió magyar zsidó elpusztítását feldolgozó, elemző kiállítás várja majd a látogatókat, akkor abban egy külön teremnek kell foglalkoznia az auschwitzi jegyzőkönyvekkel. A terem anyagát Haraszti György munkájára lehet majd építeni, mely az Auschwitzi jegyzőkönyv bevezetőjeként és jegyzetanyagaként jelent meg. Nem becsülhetjük túl ennek a kiadványnak a jelentőségét, hiszen a 20. századi magyar történelem alapvető forrása jött létre. A karcsú, folyóiratszerű kötettel Haraszti a szó szoros értelmében történelmet írt.

2005. május 3-án a filozófia és a bölcsészettudomány tiszteletbeli díszdoktora címet kapta a berlini Szabad Egyetemen (Feie Universität) Kertész Imre és Günter Grass, a két irodalmi Nobel-díjas.

A történelmet nem csak a győztesek írják. A vereséget szenvedő fél megpróbál erkölcsi fölénybe kerülni. Gyakran a vesztesé az utolsó szó. Hogy volt ez Németországban 1945 után?

Közelmúltunk számos vitatott eseménye és személyisége közül 2004 első felében gróf Teleki Pál állt az érdeklődés előterében. A „szoborpártiak” elsősorban „nemzetnevelői” szerepvállalásaira (cserkészet, elitnevelés, falukutatás stb.) és megfontolt külpolitikájára hivatkoztak, míg az ellentábor főleg antiszemitizmusával érvelt.

Az újnyilas csoport színrelépése heves tiltakozási hullámot indított el. Közéleti méltóságok is megnyilatkoztak. Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke: „Az emberi méltósághoz való jog és a szabadságjogok védelme a jogállamiság alapvető értéke (…). Az Alkotmánybíróság már több döntésében felhívta a figyelmet arra, hogy a faji, etnikai, vallási szempontú alsóbb- vagy felsőbbrendűséget hirdető nézetek, a gyűlölködés, megvetés, kirekesztés eszméinek terjesztése az emberi civilizáció értékeit veszélyeztetik.” (2004. okt. 11., mti.hu)

A „kollektív amnesztia” hatását pedig jelentősen felfokozza a film végén felvillantott arcképcsarnok: a „főbűnösöket” kivéve a szereplők, vagyis a történeti figurák fotói, rövid életrajz kíséretében. Mindezen szereplők történetileg és morálisan legitimmé válnak tehát, már-már hősökké, hiszen kijár nekik még az utóéletükről való számot adás is. Beemelődnek a hősök panteonjába, tekintet nélkül az általuk elkövetett bűnökre. E manipuláció, a kollektív amnézia hatása alatt, a film végén már alig feltűnő. S ötven, de akár már húsz év múlva, még kevésbé lesz az.

Megőrizte bajnoki címét a Maccabi Tel-Aviv Moszkvában, a férfi kosárlabda Euroliga ma délutáni döntőjén, miután 90-78 arányban legyőzte Dávid Kornél csapatát, a Tau Cerámicát.

Május 10. -én, kedden este 20 órától a Fogadóban az israeli Nigun és Daniel Zamir szórakoztatja a közönséget.

Párhuzamos találkozások – ez a címe Aya Admon Mayzels Műcsarnokban látható kiállításának. A művésznő izraeli, most mégis állandó budapesti lakos. Magánemberként ugyanis David Admonnak, Izrael Állam magyarországi nagykövetének felesége.

Leszúrtak egy fiút egy indulni készülő buszon. A támadók katonai jellegű ruházatot viseltek.

Miközben Amerikában arról vitatkoznak, hogy az alkotmány a Tízparancsolatra épül-e, az angolok gondoltak egy nagyot, és a modern korhoz igazítva újravésték Mózes kőtábláit.