Hatan se licitáltak A Hétre

Forrás: NOL

Hiába kápráztatta el a látogatókat, A Hét aranyozott borítója iránt nem volt nagy az érdeklődésKép: Teknős Miklós Háztartási könyv, szemüveg, vasúti bérlet, verskézirat, születésnapi üdvözlet, karikatúra és A Hét című folyóirat 1889-es színes, aranyozott borítóterve. Kiss József költőhöz kötődő tárgyak. Közülük a Makkabi Kiadó minap tartott Judaika-aukcióján csak hatot sikerült helyben eladni. A szervező Raj Tamás szerint azért, mert nem ismerjük, így nem is nagyon szerethetjük Kiss József költészetét.

Nem tudnám megmondani, mikor vették ki Kiss Józsefet az iskolai tananyagból. Én még tanultam róla, a feleségem már nem – ezzel fogadott Raj Tamás főrabbi, a Makkabi Kiadó ügyvezető igazgatója a Kiss József és családja hagyatékából rendezett árverésen. – Pedig irodalom iránt érdeklődő ember nélküle soha nem fogja megérteni, hogyan juthatott el költészetünk Aranytól alig három évtized alatt Adyig. Kevesen tudják, hogy Aranyéhoz hasonló balladákat és Ady modernségét megelőlegező verseket is írt Kiss József. Volt idő, hogy őt tartották a legnépszerűbb magyar költőnek. De elit irodalmi körökbe kerülnie nem sikerült egyhamar: harmincéves elmúlt, amikor Toldy Ferenc fiatal, bár nem éppen ifjú költőként bemutatta őt és Simon Judit című balladáját a Kisfaludy Társaságban. Az alföldi zsidó kiskereskedők világába született Kiss Józsefnek – aki gyerekként a magyar paraszti mesevilágot és az Ótestamentumot egyszerre tanulta – hirtelen siker hullott az ölébe. Egy anekdota szerint éppen ez idő tájt történt, hogy a különösen alacsony termetű művészt a következő szavakkal mutatták be a Magyarországon vendégeskedő Thomas Mann-nak: – Íme a legnagyobb magyar költő! – Mire Kiss József így szólt: – Most elképzelheti, mekkorák lehetnek a többiek.

Persze voltak, akik másként vélekedtek Kiss József “nagyságáról”. Szerb Antal például úgy vezette be A Nyugat című fejezetet A magyar irodalom története című művében: “A polgári irodalom történetében talán az első dátum 1890, A Hét megjelenése. A Hét képes irodalmi hetilap volt, szerkesztője, Kiss József középszerű epigon költő, de olyan szerkesztői tehetség, akit csak egy Osvát Ernő múlt felül.”

Bármekkora mérföldkőnek is számított a Centrál kávéházban rendszeresen gyülekező irodalmi kör és A Hét, a Makkabi Kiadó vasárnapi árverésén senki sem csapott le a folyóirat 1906. január 21-i száma alapján készült röpiratra. Akármilyen unikum, nem licitáltak a költőről a Borsszem Jankó című élclapnak készített karikatúrára, sem a Kiss József estélyét 1921. augusztus 21-re meghirdető plakátra. – Elég sok a vételi megbízásunk – fogadkozott a szervező Raj Tamás lánya, az árverést vezető Raj Ráchel,ahogy együtt léptünk a meglehetősen szellős aukciósterembe. Alig akadt eset, hogy a hat tárcsás vendég felüllicitálta volna a vásárlási szándékukat előre jelzők árajánlatait. Így a “vételi” felkiáltás és a kis kalapácskoppanás ismeretlen tulajdonosnak juttatta a költő szemüvegét (amelynek hitelességét a szervezők szerint a róla készült számos fénykép igazolja), feleségével közösen vezetett háztartási könyvét és azt a születésnapi üdvözletet, amelyet Küry Klára operettprimadonna saját egész alakos portréja hátuljára írt a hatvanéves Kiss Józsefnek.

Nem akadt azonban gazdája a költő Népszínház utcai lakásának hálószobájáról és szalonjáról készült fotóknak, első világháborús liszt- és kenyérjegyeinek és a hozzá tartozó szilvajegyeknek, Erzsébet lánya népiskolai értesítőjének, valamint az aukció legdrágább tételének, a költő veje, Bauer Gyula tábornok, világháborús hős bársonykötésű nemesi oklevelének. Pedig aláírást Károly király, ellenjegyzést pedig gróf Zichy Aladár kanyarított rá.

Valaczkay Gabriella, 2005. május 10. 00:00

Comments are closed.