Izraelben riadókészültségbe helyezték a rendőrséget, mert a gázai kivonulást ellenző mozgalom szerdára tüntetést hirdetett.

1977-ben született Budapesten, irodalmár családban. 1992-ben alijázott Izraelbe édesanyjával. Tarbay zenei tanulmányokat folytatott, a Tel Avivi Egyetem Film és Televízió szakán forgatókönyvírásból szerzett diplomát. Napjainkban magyarul és héberül ír, mindkét nyelven fordít.

Tegnap óta már összesen két és fél millió forint jár annak, aki eredményesen segíti a rendőrség munkáját abban, hogy kiderülhessen, kik rongálták meg a budapesti Kozma utcai zsidó temetőt június 15-én. A rendőrség hétfőn megduplázta a korábban felajánlott fél millió forintos nyomravezetői díjat. (Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya az eset után 500 ezer forint nyomravezetői díjat ajánlott fel.)

A napokban kezdi meg új filmje forgatását Szabó István. Az Oscar-díjas rendező majd másfél évtizede jegyzett utoljára színtiszta magyar filmet, most Móricz Zsigmond Rokonok című regényének filmváltozatát magyar pénzből, hazai színészekkel és itthoni helyszínen készíti. A főszerepeket Csányi Sándor, Tóth Ildikó és Eperjes Károly alakítja, az operatőr Koltai Lajos. Az alkotók terve szerint a bemutató a jövő évi filmszemlén lesz.

Megduplázta a rendőrség a korábban felajánlott fél millió forintos nyomravezetői díjat a Kozma utcai zsidó temető rongálói ügyében – olvasható a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) internetes honlapján.

Hétfőn megduplázta a rendőrség a korábban felajánlott 500 ezer forintos díjat

A szerepjátékosok addig tündökölnek, amíg van közönségük. Az SZDSZ most díjat adott Tomcatnek, amelyet ő máris úgy értékel, hogy „díjnyertes rasszista vagyok”

Czigány Lóránt

Mihályi Gábor

Rajnai Attila

(Székesfehérvár, 1898. febr. 4. – Bp., 1968. okt. 18.): zenetudós, zeneesztéta, az Operaház igazgatója, Baumgarten-díjas (1930, 1940), Kossuth-díjas (1952). A bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktori oklevelet nyert (1925) Adatok Mozart zenedrámáinak esztétikájához c.

(Hetes, 1859. ápr. 1. – Dunavecse, 1945. szept. 22.): etnográfus, műfordító, az MTA l. tagja (1911). 1877 – 84 között nyelvészeti és irodalmi tanulmányokat folytatott a bp.-i tudományegy.-en. 1889-től az ogy.-i gyorsiroda alkalmazottja, majd vezetője volt; 1921-ben vonult nyugalomba.

(Kaposvár, 1867. nov. 30. – Bp., 1939. ápr. 19.): festő. A Mintarajzisk.-ban Székely Bertalan növendéke volt. 1887 – ben beiratkozott a müncheni ak.-ra, de fejlődését főleg a Hollósy-kör irányította. 1899-től Párizsban a Julian Ak.-n tanult.

(Bp., 1905. dec. 15. – Bp., 1983. aug. 13.): szobrász, Munkácsy- (1965) és Kossuth-díjas (1980), érdemes (1970) és kiváló művész (1978). Felesége Schaár Erzsébet. 1922-1926 között az Iparműv., majd a Képzőműv. Főisk. hallgatója volt.

(Nagyszalonta, 1891. márc. 27. – Újvidék, 1974. dec. 1.): író, publicista, az MTA tagja (l., ig. 1945-49). Apja közjegyző, anyja egy dunántúli földbirtokos lánya volt. Elvégezte a bp.-i egy. jogi karát, tanulmányai közben Nagyszalontán ügyvédi irodában dolgozott. Az I.

(Nagybánya, 1888. szept. 12. – Bp., 1969. jún. 12.): író, Baumgarten-díjas (1929, 1930, 1931, 1934), Kossuth-díjas (1949), a 20. sz.-i magyar prózairodalom kiemelkedő alakja. Festőnek készült, de apja akarata szerint érettségi után (1906) jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván.

(Bp., 1888. dec. 6. – Bp., 1965. máj. 3.): Újságíró, miniszter, köztársasági elnök. Eredeti foglalkozása kőfaragósegéd. 1903-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1908-tól tisztségviselője, a Népszava munkatársa.

(Kolozsvár, 1877. jan. 28. – Bp., 1940. márc. 16.): író, újságíró. Bp.-en jogot és bölcsészetet hallgatott. Mint újságíró a Pesti Naplónál kezdte, majd a Pesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. Munkatársa volt a Nyugatnak és a Jövendőnek is.

(Lábod, 1889. máj. 28. – Monok, 1938. aug. 26.): politikus, ~ Pál gr. (1838 – 1901) unokája, Pál gr. (1918 – 1944) apja. Felsőbb tanulmányait a kassai jogak.-n és a müncheni egy. erdészeti fakultásán végezte.

(Pusztaföldvár, 1884. nov. 4. – Bp., 1965. júl. 18.): ev. lelkész, művelődéstörténész, a történettudományok kandidátusa (1952). Pozsonyban végezte a teológiát, Göttingenben és Bp.-en az egy.-et. Nagybörzsönyben választották lelkésszé. Több egyházi lapot szerk.