Király András, Spirk József

A Dohány utcai zsinagógában ma emlékező istentiszteletet tartottak abból az alkalomból, hogy 62 esztendeje 1945. január 18-án, ezen a napon szabadította fel az akkori szovjet hadsereg a pesti gettót. A VII. kerületi Dohány utca, a mai Kertész utca, a Király utca és a Károly körút által határolt terület épületeibe annak idején 55-70 ezer budapesti zsidót zsúfoltak össze

A Dohány utcai zsinagógában ma emlékező istentiszteletet tartottak abból az alkalomból, hogy 62 esztendeje 1945. január 18-án, ezen a napon szabadította fel az akkori szovjet hadsereg a pesti gettót. A VII. kerületi Dohány utca, a mai Kertész utca, a Király utca és a Károly körút által határolt terület épületeibe annak idején 55-70 ezer budapesti zsidót zsúfoltak össze.

Dévényi István, eletstilus@hetivalasz.hu

Népszabadság * Hírösszefoglalónk * 2007. január 18.

2007. január 18. 09:50

avagy: egy napilapról

Bezárás | Nyomtatás

Háttér

2007. január 18. 0:06

Sólyom László a forradalom ötvenedik évfordulóján történtek magyarázataként, az erkölcsi válságon kívül felhívta figyelmünket a politikai elit két elkülönülő körének identitására is. Az önazonosság felvállalása legyen az nemzeti, etnikai, lelkiismereti, vallási, pártállási vonatkozású, a magyar népesség szemében jelentős érték, mely hozzájárulhat a választási győzelemhez. Amikor a köztársasági elnök mindkét oldal identitásválságáról beszélt, aránytalanságot követett el.

A Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány megemlékezést tartott a svéd diplomata eltűnésének 62. évfordulóján, a Raoul Wallenberg utca és a Pozsonyi út sarkánál lévő emléktáblánál. Kaiser György, az egyesület elnöke elmondta, hogy Raoul Wallenberg mint svéd diplomata tetteivel egyfajta magyar nemzeti ellenállást pótolt. Hozzátette: ez az ember definiálta a humanista hős alakját.

2007. január 17. 18:20

Nem hivatalos béketervet fogalmazott meg egy volt izraeli diplomata és egy amerikai-szír állampolgár, akik Európában 2004 szeptembere és 2006 júliusa között többször is találkoztak egymással – közölte a Háárec izraeli lap.

Kié Arthur Koestler? A kérdésre egy külföldi nyilvánvalóan azt válaszolja, hogy mindenkié. Illetve: ez a nagyszerű elme és világhírű író, a huszadik század egyik leghitelesebb tanúja az emberiség, a gondolkodók közös tulajdona, éljenek bárhol a világon. Csakhogy Magyarországon vagyunk, Budapesten, abban a városban, ahol Koestler született, és itt árnyaltabban kell fogalmazni

Bezárás | Nyomtatás

Betűméret +-

NOL * Zalán Eszter * 2007. január 17.

A Budapesti Zsidó Hitközség a budapesti gettó felszabadításának 62. évfordulója alakalmából emlékező istentiszteletet tart.

Index