Háttér
A vezetés „katonás” átadását ígérte Dan Haluc. A vezérkari főnök távozása után az izraeli politikai élet minden oldalán követelik Ehud Olmert kormányfő és Amir Perec védelmi miniszter lemondását.
Dan Haluc (jobb szélen) a háború idején az észak-izraeli fronton. Hibái a pozíciójába kerültek (Fotó: Reuters/IDF – Abir Sultan)
Megunta a szakadatlan bírálatot, és kedden éjszaka lemondott Dan Haluc izraeli vezérkari főnök, vállalva a felelősséget a Hezbollah ellen tavaly vívott sikertelen háborúért. A lemondásról szóló levelet már el is juttatta Amir Perec védelmi miniszternek és Ehud Olmertnek. A kormányfő tudott Haluc szándékáról, de hiába kérte a vezérkari főnököt, hogy gondolja meg a dolgot. Így végül sajnálattal bár, de elfogadta a lemondást – írta internetes kiadásában a Haarec. A lemondás azonnali hatályú, így Haluc teendőit ideiglenesen helyettese – és lehetséges utódjelöltje -, Mose Kaplinszki látja el. Perec az izraeli rádió értesülése szerint a vasárnapi kormányülésre terjeszti be az új vezérkari főnök nevét.
A vezérkari főnököt, a miniszterelnököt és a védelmi minisztert folyamatosan és élesen bírálta a közvélemény és a média a Hezbollah ellen indított műveletek miatt, amelyeknek fő céljai nem teljesültek: nem sikerült kiszabadítani a Hezbollah által elrabolt két izraeli katonát, és nem mértek vereséget a libanoni síita szervezetre.
A libanoni háborúban elkövetett hibák kivizsgálására a kormány bizottságot állított fel, és az 58 éves Haluc már két hete jelezte: távozik, ha a szakértők felelősnek találják. (A bizottság egyébként külön vizsgálja Olmert és Perec felelősségét is.) A februárra ígért jelentést azonban nem várta meg, név nélkül nyilatkozó magas rangú tisztek szerint azért nem, mert megbízható forrásokból megtudta: el fogják marasztalni. Bár a hírügynökségek váratlannak nevezték Haluc döntését, a Jerusalem Post emlékeztetett arra, hogy a főtiszt már korábban lemondta a tekintélyes herclijai konferencián való részvételt, és nem kísérte el Olmertet a kormányfő kedd délutáni ciszjordániai körútjára sem. Haluc eddig arra hivatkozva állt ellen a lemondását követelő nyomásnak, hogy az „könnyű megoldás” lenne.
Így csupán a hadsereg belső vizsgálatának lezárását várta meg a döntéssel. A vizsgálatot Dan Somron nyugalmazott tábornok vezette. Jelentésében, amelyet decemberben hozott nyilvánosságra, megállapította, hogy az izraeli katonai parancsnokok rosszul szervezték meg a műveleteket.
A vizsgálatokban kihallgatott tisztek az izraeli sajtó értesülései szerint egyértelművé tették Haluc felelősségét. A katonákat kellő felkészültség, ellátás és kivonulási stratégia nélkül küldték harcba – állapították meg egyöntetűen. Így nem meglepő, hogy már szeptemberben huszonöt nyugalmazott tábornok követelte a vezérkari főnök távozását, és az sem csoda, hogy a lemondást üdvözölték a legmagasabb rangú tisztek is. Haluc egyébként a dolgok „katonás rendben való”, zökkenőmentes átadását ígérte, és biztosította bizalmáról egykori társait.
Távozása felerősítette azoknak a hangját, akik nem állnának meg itt, hanem Olmert és Perec lemondását követelik – az izraeli politikai élet minden térfelén. „Haluc lépése elkerülhetetlen volt, de nem ő az egyetlen, akit felelősség terhel a háború sikertelenségéért, igaz ez a kormányra is” – mondta a hadsereg rádiójának nyilatkozva Ofir Pinesz-Paz, aki Perec ellenfeleként indul a Munkapárt elnöki posztjáért. Hasonlóképpen nyilatkozott a baloldali Merec frakcióvezetője és a jobboldali Likud parlamenti képviselője, Gideon Szaar is.
A lehetséges utódok a vezérkari főnöki posztra
Két főtiszt neve került szóba eddig Izraelben Haluc utódjaként. Az egyik a helyettese, Mose Kaplinszki vezérőrnagy, a másik Gabi Askenázi tartalékos vezérőrnagy, a védelmi minisztérium főigazgatója, volt vezérkarifőnök-helyettes, aki már Haluccal is versenyben volt a vezérkari főnöki posztért 2005 nyarán. Felvetődött az is, hogy valamelyik tábornokot hívják vissza a tartalékos állományból, ennek azonban a Jediot Ahronot értesülése szerint kicsi a valószínűsége, akárcsak annak, hogy Benni Ganc vezérőrnagy, a szárazföldi erők parancsnoka kapja meg a posztot, ez ugyanis „generációs ugrást” jelentene.
Kaplinszki a lap szerint a „természetszerű jelölt” Haluc helyére. A vezérőrnagyot 2005 márciusában nevezték ki a vezérkari főnök helyettesévé; tekintélyes és tehetséges gyalogsági tisztnek tartják a katonák és a politikusok is. Ráadásul lojális is: amikor a háború miatt támadni kezdték Halucot, kiállt mellette, és elhárított minden faggatózást azzal kapcsolatban, hogy a helyére kerülhet.
A vezérőrnagyi rangot 2001-ben kapta meg, s egyúttal kinevezték a kormányfő – Ariel Saron – katonai titkárává. Egy évvel később lett a központi parancsnokság vezetője, s a legfőbb feladata a palesztin terrorizmus elleni harc volt. Haluc bizalmasának tartják, amit az is bizonyít, hogy a háború idején a vezérkari főnök északra küldte „segíteni” az illetékes parancsnoknak, Udi Adamnak. „A vezérkari főnök nem rúghat ki egy ilyen magas rangú parancsnokot, amíg tart a háború. De eltávolította a frontról” – magyarázta a lépést egy neve elhallgatását kérő tiszt a Jediot Ahronotnak.
Kaplinszki nagyon közel állt Saronhoz is – ő volt a kormányfő jobbkeze -, Saron kimondottan kedvelte. Közvetlen munkatársai gyakran mondogatták: „Mindegy, ki a vezérkari főnök, a fontos az, ki lesz az utódja: Kaplinszki.”
A Jerusalem Post ehhez képest Gabi Askenázi vezérőrnagyot várja befutónak. Nagy előnye, hogy – tartalékosként – nem vett részt a Hezbollah elleni kétes sikerű háborúban.
Irányította viszont a Goláni Brigádok nevű elitalakulatot és az északi parancsnokságot. Ideális jelöltnek nevezte a lapnak névtelenül nyilatkozó egyik tiszttársa. Bármelyikük nyer, ő lesz az első vezérkari főnök, aki a Goláni Brigádok éléről lesz vezérkari főnök. (MH)
MCS
