„Sikerült kölcsönkapnunk a prágai zsidó múzeum különleges csipkegyűjteményéből hat csipkét, amely igazán nagyon értékes, és mondhatni, hogy a cseh nemzeti kincsek közé tartozik. XVII., XVIII., XIX. századi tóratakarók, tórakötők, és nagy örömünkre szolgál, hogy elfogadta a meghívásunkat a prágai zsidó múzeum textil osztályának vezetője is, úgyhogy ő is itt lesz, és nagyon bízom abban, hogy sok érdeklődő lesz, akinek ő maga tud mesélni ezekről a kincsekről.”
Jeruzsálemben született; amerikai anyja és izraeli orvos apja egyetlen gyereke. 3 éves korában költöztek az Államokba, 9 éves kora óta Long Island az otthona. Két évvel később fedezte fel egy pizzériában egy modellügynökség.
Hitler a hódító háborúkból és a zsidók tömegméretű kifosztásából szerzett pénzen megvette a németeket, korrumpálta az egész országot – állítja Götz Aly, német történész legújabb könyvében. Meggyőződése szerint a német antiszemitizmus és a pénz nagyon is szoros összefüggésben álltak egymással. Hitler a rablott vagyonból korát megelőző jóléti államot hozott létre, mely a mai napig is stabilan áll. Az évek óta tartó gazdasági nehézség miatt azonban úgy tűnik, Németország rákényszerül arra, hogy fokozatosan lebontsa a Fürher jóléti államát.
Oriana Fallacit nem hagyja nyugodni a benne élő újságíró, a közélet iránt elkötelezett író-publicista. Bár legutolsó könyvét (Oriana Fallaci kérdezi Oriana Fallacit) egyfajta epilógusnak szánta, az azóta eltelt hónapok eseményei múlt év végén arra késztették, hogy reflektáljon a történtekre. Újra és újra figyelmeztetni próbálja a társadalmakat – elsősorban az olasz társadalmat – azokra a veszélyekre, amelyeket a politikusok és az értelmiségiek erkölcsi relativizmusa okoz, s amelyek a nyugati társadalmak morális meggyengülését vonják maguk után. Fallaci, aki átélte a fasizmust és a kommunizmust, pontosan tudja, hogy ezek a totalitárius eszmék mind képesek voltak kihasználni ezt a gyengeséget, és hogy a terroristák ideológiája ezért képes sikereket elérni.
A nyolcvannégy éves Lajos bácsi a felesége – a nyolcvannyolc éves Ilonka néni – kezét saját kezébe fogva beszél viszontagságos sorsáról. Azt mondja: „Boldog vagyok és elégedett.”
„Ezeket az embereket ugyanis nem azért lőtték válogatás nélkül a jeges Dunába, mert esetleg bűnözők voltak, nem azért, mert svábok voltak vagy oroszok, nem azért, mert… és sorolhatnám tovább, hanem azért, mert zsidók voltak. Megérdemelték volna, hogy emléktáblájukon ez megemlíttessék.”
A tartalomból:
A kutatók egy évszázada tárolják tehetetlenül az ókor legnagyobb kéziratkincsét, amit megőrizni ugyan sikerült, elolvasni azonban nem. Egészen máig.
Leni Riefenstahl német rendezőnő, aki Hitler személyes bizalmát és közeli barátságát élvezhette, több órás filmet készített az 1936-os berlini olimpiáról. A két részes filmet, mely a hitleri propagandát is szolgálta, 1938. április 20-án mutatták be először.
‘… a zsidók jeles ünnepe a Púrim, amikor is azt ünneplik, hogy lemészároltak hetvenezer embert’. (Részlet a Pannon Rádió Hajrá Magyarok! című, 2000. decemberi műsorából)
A pesti zsidónegyed romos állapotára hívja fel a figyelmet az ÓVÁS! civil szerveződés a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában április 21-én rendezendő hangversennyel.
Az utóbbi hónapok egyik központi közéleti etikai kérdése, az ügynöklisták nyilvánossá tétele, és az ezzel kapcsolatos ügynöktörvény volt. Többen is felelevenítették azt a kezdeményezést, hogy derüljön fény mindazokra az „ügynökökre”, akik az előző rendszer idején a titkosszolgálatok megbízottjaiként emberek ezreiről készítettek jelentéseket, amelyek sok esetben tragédiákhoz is vezettek.
1943. április 19-én a varsói gettóban felkelés robbant ki a megszálló nácik ellen. Több hétig tartották magukat a felkelők, azonban a németek erősebbek voltak. A lázadás leverése után a gettót felszámolták és lerombolták. A zsidók többsége megsemmisítőtáborokban végezte.
A fasizmus felett aratott győzelem évfordulójának a küszöbén nyilvánvaló értetlenséget vált ki egyes írások orientációja. A szerzők kísérletet tesznek arra, hogy átírják a háború történetét, valamilyen módon igazolják az agresszort, és elferdítvén a győztes hatalmak céljait, alábecsüljék a hitleri Németország és csatlósai feletti győzelem jelentőségét.
Malte Ludin kíméletlenül lecsap a maszatoló, hazug félmondatokra: kimondása által lesz a „zsidók elszállításá”-ból deportálás; a „zsidók sorsukra hagyásá”-ból meggyilkolásuk. És az apának se „szerepe lesz ebben”, hanem tömeggyilkosnak neveztetik. Hogy zsidók százezreinek haláláért személyesen felelős Hanns Elard Ludin, afelől szemernyi kétség sem marad a nézőben.
A tartalomból:
Zsidó származása miatt őt ért súlyos atrocitásokról számolt be a brit kormányfő legidősebb fiának barátnője.
A UJS és a JMP aktivistáival beszélgetek, és mindannyian igen büszkék rá, hogy közösségükben mennyi pár jött már össze – sőt, már csemeték is akadnak! Ugyanez a helyzet a Frankelben – minden egyes esküvő diadalérzéssel tölti el a fiatal közösséget.
Budapestiek! Emlékezzünk közösen azokra a magyar emberekre, honfitársainkra, akiket elpusztított a gyűlölet! Találkozzunk 2005. április 16-án, szombaton 19.45 órakor a Liszt Ferenc téren!
Az erzsébetvárosi zsidónegyed régi épületeinek értékeiről nyílt fotókiállítás a kerületi közösségi házban (Wesselényi utca 17.) a műemlékvédelmi világnap alkalmából.
