Tóth-Szenesi Attila

Vendég: Szegő András kezdeményező és Simonyi György kezdeményező

A kezdeményezés ellen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élénken tiltakozott

Lehetőséget akarunk teremteni arra, hogy azok is megélhessék zsidóságukat, akik nem kötődnek a valláshoz. A lapunknak nyilatkozó Deák Gábor és Szegő András főként ezzel indokolja, miért szeretnék elérni, hogy a zsidót is felvegyék a nemzetiségek sorába.

Lehetőséget akarunk teremteni arra, hogy azok is megélhessék zsidóságukat, akik nem kötődnek a valláshoz. Deák Gábor és Szegő András főként ezzel indokolja, miért szeretnék elérni, hogy a zsidót is felvegyék a nemzetiségek sorába.

Az Országos Választási Bizottság ma hitelesítette a hazai zsidóság nemzeti kisebbséggé nyilvánítását szorgalmazó aláírásgyűjtő ívet.

A magyarországi zsidók (és antiszemiták) is a magyar többség előítéleteinek szűrűjén át szemlélik önmagukat. A lelkük mélyén elfogadják a többségi előítéleteket, nyilvánosan viszont ingerülten visszautasítják.

…a „Burma utat” az 1948-as függetlenségi háborúban építették az izraeliek az ostromzár alatt tartott, éhező, szomjazó Jeruzsálembe vezető, sokáig bevehetetlen műút megkerülésére… Úgy tűnik, nekünk sincs más választásunk, hogy eljussunk a fiatalok számára is vonzó, tiszta, őszinte zsidó identitásokhoz.

„felesleges ebbe a sehová nem vezető zsákutcába kívánkoznunk. Építsünk inkább Burma utat, mely visszavezet a világ zsidóságának virágzó forgatagába.”

Heine szerint zsidónak lenni se nem vallás, se nem nemzetiség, hanem pech. Öntudatos zsidóknak idézni se merem, hiszen zsidónak lenni dicsőség: mi adtuk az egyistenhitet, a tízparancsolatot, a Bibliát a világnak, a mi népünk az egyetlen, amely átíveli az óegyiptomi, a görög-latin ókort a keresztény középkortól napjainkig, történelmünk a leghosszabb az élő népek közül. (Lehet, hogy tévedek, lehet, hogy az örményekkel vagyunk egyidősek, ők is ókori kultúrnép, hasonlítunk is hozzájuk. Szerte a világban, Azerbajdzsántól az Egyesült Államokig „felülreprezentáltak” a szabad értelmiségi szakmákban, a művészetekben. Még a humoruk is hasonlít a miénkhez. Őket is folyton ki akarták irtani, de – minden jel arra mutat – ők is halhatatlanok.)

Azt írja Szentgyörgyi Zsuzsa: (Wahrmann Mór) „az első zsidó származású képviselő a magyar országgyűlésben. Nos, Wahrmann Mór nem volt zsidó származású. Wahrmann Mór egyszerűen, származás nélkül, zsidó volt. A pesti zsidó hitközség elnöke volt, zsidóként halt meg, a zsidó temetőben nyugszik. Ritka az olyan alkalom, hogy a (nyomtatott vagy elektronikus) sajtóban helyesen használják a jobb sorsra érdemes származású szót. A hibás használatnak alapvetően két okát figyeltem meg. Az egyik a tudatlanság (ezt nem feltételezem a jelen esetben), a másik az eufemizmus: jelezni kívánom, hogy az illető zsidó (cigány, szerb stb.), de ez kínos: nehogy már antiszemita, rasszista, nacionalista legyek. Ekkor jön a származású.

ÉS XLIV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM, 2000. szeptember 29.

Magyar Narancs 2002.szept.26

Szegő Péter az ÉS szeptember 29-i számában a 2001. évi népszámlálással kapcsolatban történeti, statisztikai és érzelmi szempontból is érdekes kérdéseket vet föl (Nemzetiség? Vallás? Még egyszer a zsidóságról).

Elveszítettük a múltunkat, és ami még rosszabb, a Holokauszttal helyettesítették a múltunkat.

2002-ben Erik H. Cohen professzor vezetésével széleskörű szociológiai felmérést végeztek a francia zsidóságról, melynek eredményeit elsőként a L?Arche című francia zsidó folyóirat 2002. decemberi száma közölte. Az alábbiakban összefoglaljuk a tanulmány fontosabb megállapításait.

A nyári szabadságok és a Tisá BeÁv-i böjt?ellenére tegnap a Bálint Zsidó Közösségi Házban közel harmincan vettünk részt az egyesület első vitaestjén. Színvonalas, érdemi vita bontakozott ki kezdeményezésünkről. A jelenlévők javarészt a 30-50 éves korosztályt képviselték, de eljött néhány idősebb, és több huszonéves résztvevő is. A korelnök a Sófár Egyesület alapító tagja, a 92 éves Döme Piroska volt.

Egyesületünk a zsidó összefogás világi szervezete kíván lenni. Egyesületünk a szervezetlen zsidóság szervezete. Azokat várjuk sorainkba, akiknek a zsidó identitás elsősorban kulturális, spirituális kötődést jelent, és a meglévő keretek között nem találják a helyüket. Azokat várjuk, akik keresik a helyüket. Azokat várjuk, akik képesek, és hajlandók is tenni azért, hogy helyet találjanak, helyet szorítsanak maguknak a magyar és a zsidó közéletben. Egyesületünk egyúttal a szervezett zsidóság szervezete is. Azokat is várjuk sorainkba, akik a vallási közösség, vagy más szervezetek kereteiben már megtalálták a helyüket, közösséget vállalnak az asszimiláció során gyökerét vesztett zsidósággal, és fontosnak tartják kulturális örökségünk közös ápolását. Egyesületünk nyitott szervezet. Mindenkit várunk, akinek fontos, hogy megvalósuljon a társadalmi szintű, széles körű zsidó összefogás.

Mozgalom a Világi Zsidó Képviseletért!